Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - SZEMLE

Kutatópontok: 1. Dévaványa (M-19). Gyűjtők: Keresztes Kálmán és Kálmán Béla - 1953; az ellenőrzést végezte Derne László - 1962 és 1964. 2. Endrőd (N-2). Gyűjtötte: Keresztes Kálmán - 1954; az ellenőrzést végezte Derne László 1962 és 1964. 3. Körostarcsa (N-3). Gyűjtötte: Imre Samu- 1954; az ellenőrzést végezte Derne László - 1962 és 1964. 4. Doboz (N-4). Gyűjtők: Végh József és Kálmán Béla - 1956; az ellenőrzést végezte Derne László - 1962 és Imre Samu - 1964. 5. Orosháza (valójában Szentetornya, N-5). Gyűjtők: Kázmér Miklós - 1951 és Derne László i960; az ellenőrzést végezte Imre Samu - 1962 és 1964. 6. Okány (N-6). Gyűjtötte: Végh József - 1953; az ellenőrzést végezte Imre Samu - 1962 és 1964. 7. Biharugra (N-7). Gyűjtők: Keresztes Kálmán és Kálmán Béla - 1953; az ellenőrzést végezte Imre Samu - 1962 és 1964. 8. Kunágota (N-10). Gyűjtők: Imre Samu és Lőrincze Lajos - 1954; az ellenőrzést végezte Imre Samu - 1962 és 1964. 9. Újkígyós (N-11). Gyűjtők: Végh József és Kálmán Béla - 1959; az ellenőrzést végezte Imre Samu - 1962 és 1964. A nyelvatlasz már anyagának összegyűjtése, feldolgozása során is gazdagította a nyelvünkről, nyelvjárásainkról alkotott ismereteinket. A benne szereplő anyag további feldolgozásokat tett és tesz lehetővé. Csak néhányat említve. A nyelvatlasz munkálataiból nőtt ki például Végh József „Őrségi és hetési nyelvatlasz"-a (Bp. 1959), amely az első nagyobb terjedelmű önálló magyar nyelvatlasz kiadvány. Azóta természetesen több regionális jellegű kiadvány látott napvilágot. Ugyancsak a nyelvatlasz anyagára és tapasztalatára épül Imre Samu monográfiája: „A mai magyar nyelvjárások rendszere" (Bp. 1971). E munka igen értékes kiegészítője a nyelvatlasz térképlapjainak. Világviszonylatban is úttörő jellegű az a tanulmánygyűjtemény, amely Deine László és Imre Samu szerkesztésében jelent meg, címe: A Magyar Nyelvjárások Atlaszának elméleti-módszertani kérdései (Bp. 1975)Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a Magyar Nyelvjárások Atlasza rászolgál a nyelvészek, néprajzosok, történészek stb. elismerésére, és joggal tarthat számot a saját szűkebb környezete (megye, nyelvjárás) iránt figyelmet tanúsítók érdeklődésére is. A témával kapcsolatban a már említetteken kívül felhasználtuk és ajánljuk az alábbi irodalmat: Bárczi Géza: A magyar nyelvatlasz előkészítése. (Bp. 1944); Bárczi Géza szerk.: Mutatvány a magyar nyelvatlasz próbagyűjtéseiből. (Bp. 1947); Derne László: Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái. (Bp. 1956); Papp László: A Magyar Nyelvjárások Atlasza. (Magyar Nyelv, LXV. évf. 129-135. 1.) Békcs megye sajtóbibliográfiája és a Kncr-kiadványok HAIMAN GYÖRGY A debreceni Egyetemi Könyvtár a letéteményese a magyar könyvtörténet fontos hagyományait őrző Kner-gyűjteménynek, amelynek alapját Kner Imre és Kner Endre vetették meg 1942ben, 459 kötetnyi, Gyomán nyomtatott könyvvel. Ez a gyűjtemény-alapítás befejezése volt annak az akció-sorozatnak, amelynek során 1935-ben és a következő években kiadványaiknak mintegy 30000 kötetét népkönyvtáraknak, közkönyvtáraknak, szakszervezeteknek ajándékozták, hogy a könyvek, amelyek nem kellettek a hivatalos Magyarországnak, az értő közönség pedig pénz hiányában nem vásárolta őket, mégis megtalálják az utat az olvasókhoz, hogy „betölthessék hivatásukat". A debreceni hagyaték köteteiben ilyen exlibris található: „Debreceni Egyetemi Könyvtár, Rner-gyűjtemény. Ajándékozta alapítója emlékére Kner Izidor könyvnyomdája, Gyoma". A hagyatékról Kner Imre így rendelkezett: „...mint Kner-gyűjtemény kezeltessék, abból a célból, hogy 522