Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - SZEMLE

lattá való szervezése emelte ki 1950-ben - Gyulai Kertészeti Vállalat néven. Területe ettől kezdve folytonosan gyarapodott, 1974-ben pl. 120 ha 5321 m". Viszont a terület 14 tagból állott. Ekkor már a köztisztasági és a házkezelőségi tevékenység is hozzátartozott. A kibontakozást jelentette az, hogy 1956-ban 10 darab melegvízfűtésű üvegházat létesítettek szegfű termelésre. A virágcserépgyártást is maguk oldották meg. Elárusítóhelyet építettek a piacon, hordozható esőző berendezést szereztek be, üzemi és igazgatósági épületet emeltek, majd az üvegházakat szénfűtés helyett termálkútból nyert melegvízfűtéssel látták el. A 70-es évek elejére a vállalat a „kiskerti" üzemből jelentős munkagépparkkal és személyzettel ellátott kertészeti üzemmé fejlődött. A szerző tájékoztat a termelési részlegek eredményeiről, mint a virágtermelés, szegfűtermelés, facsemetetermelő részleg, szántóföldi termelői csoport, koszorúkészítők, parképítők, parkgondozók részlegei. Csoór István kibogozza a hatósági köztisztasági tevékenység kezdeteit. Az általános közegészségüggyel kapcsolatban szervezték meg a házi szemét és a fekália elszállítását az első világháború után. Akkor ezeket a feladatokat a városi gyepmesteri szolgálat látta el. Rövidesen köztisztasági üzemet létesítettek, amelynek vezetője egyben a tűzoltóparancsnoki tisztet is ellátta. Hatáskörébe tartozott az utak tisztítása. A köztisztasági telepet a városi tanács 1953-ban Községgazdálkodási Vállalattá szervezte. 1971-ben történt azután a két vállalat egyesítése a mai nevén. A köztisztasági részleget is fejlesztették: gépekkel látták el. Feladata körébe tartozik a közutak locsolása, a szemétszállítás, télen a hóeltakarítás, a nyilvános illemhelyek kezelése. Időközben az ingatlankezelés is a vállalathoz került, ez a részleg 111 épületben 76olakás kezelését látja el. A vállalatvezetés és irányítás mértéktartóan kapott helyet a kötetben. Vázolja a szerző a vállalati MSZMP, a KISZ és a szakszervezet tevékenységét, miként segítik ezek a szervek a vállalat eredményesebb működését. Képet kapunk a szocialista brigádmozgalomról, a munkaversenyekről és a dolgozók kitüntetéseiről. A kötetet bőséges fényképanyag és elhelyezési vázlatok egészítik ki. Egy város sem lehet meg fák és virágok nélkül, de hozzátehetjük, köztisztaság nélkül sem. Csoór István bebizonyítja, hogy a kertészet elszakítatlan kapcsolatban áll a város életével. Ennek emel emléket a szerző ebben a szépen kiállított kötetben. Bakos Géza: Lóportré 387