Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Czeglédi Imre: Adalékok a Madách-család tragédiájához (1849)

háza mellett a' hegy oldalba megláttunk egy borított kocsit két pej lóval ember nélkül, kérdeztük a' birót, hogy kié a' kocsi ? kiis azt mondotta, hogy még hajnalba oda vitte valami kocsis ember, lehányván az estrángokat elment valahová, mi erre figyelmetesek lettünk, 's lesbe tartottuk a' kocsit ha váljon érkezik é a' gazdája, - de biz oda nem érkezett senki, azután felmentünk körül nézegetvén 's a' kocsiban a' ládák feltörve, minden ruha félék össze hányva voltak, már este felé volt az idő, midőn meg tudtuk, hogy jönnek a' mótzok ekkor be fogván a' két lovat, 's több huszár tisztek javaslatára elhoztuk, - Gyulán innét meg osztozkodván nékem jutott egyik ló szerszámostul, egy kékes színű selyem iberok ennél, többet nem kaptam. 3. Nehezen ugy jutottatok ti azon holmikhoz, azért felszollitlak, vald meg igaz keresztény hitedre, hogy jutottatok mind azokhoz? Hogy ha nem ugy van le hagyom vágatni a' fejem. 4. Mit adtál által Kálló Csendbiztos Urnák? A' lovat szerszámostúl 's a' selyem ruhát adtam által Kálló Csendbiztos Urnák. A hét vallomás összevetése alapján a következő kép rajzolódik ki előttünk: A honvédek Kmety 33. zászlóaljához tartoztak, s akkor indultak el Facsetből, amikor Kmcty szétbocsátotta táborát: „menjen, ki merre tud." Kilenc Békés megyei honvéd összeállt, hogy együttesen próbáljanak hazavergődni. Túl Butyinon egy kis faluban betértek a bíróhoz ennivalót kérni, s kaptak is tejet meg savanyú uborkát. (Később kiderült, hogy a falu Marosszlatina volt.) A bíró háza megett, a falu végén a hegyoldalban (másutt: hegyszorosban) egy borított Steyer kocsit vettek észre, a két pej ló ki volt fogva. A kocsi elhagyatottnak látszott. Oláh Ferenc tudott egy keveset románul, s kérdezősködött a bírótól a kocsi gazdája felől, mire az azt felelte, hogy még hajnalban vitte oda egy katona, aki azonnal civil ruhába öltözött, s kiment a hegyre szénáért, miután az istrángokat leoldotta, de azóta nem tért vissza. Ezt tudva azt gondolták, hogy a tulajdonost bizonyára elfogták. Közelebb mentek a kocsihoz, s látták, hogy a ládák feltörve, s minden összevissza hányva a kocsin. Elhatározták, hogy ha addig nem érkezik meg a tulajdonos, míg ők ott lesznek, elhozzák a kocsit. Már estefelé járt az idő, amikor huszároktól megtudták, hogy az ellenség nyomul utánuk. Elhatározták, hogy elhozzák a kocsit. Egy huszárőrmester jött hozzájuk, aki midőn maga is megértette, milyen kocsi áll ott, az echó zsebéből kivett egy tajtékpipát és egy nagy veres női kendőt. A katonák befogtak, s egész Gyuláig együtt jöttek. Gyulán keresztül Csaba felé vették útjukat, útközben megosztozkodtak a holmin. A vallomások részletesen felsorolják, ki mit kapott az osztozkodáson. A honvédek vallomása fontos adatokat tartalmaz Madách Mária tragédiájához. Mindenekelőtt azt, hogy nem sokkal a tragédia bekövetkezte után találhattak rá a kocsira. Azt is tudjuk, hogy a honvédek a facseti tábor szétoszlása után indultak el Békés megyébe. Mi volt ez a facseti tábor? Az augusztus 9-i temesvári csata után a megvert magyar sereg Lúgos felé vonult vissza. Lúgosnál Ramberg hadteste utolérte a magyarokat, s Kmety kapta azt a feladatot, hogy mintegy 3000 főnyi emberével, 12 ágyújával fedezze a visszavonulást, állítsa meg az üldözőket. Kmety sikeresen oldotta meg a feladatát, 15-én estig tartotta Lúgosnál elfoglalt állásait, s csak este vonult vissza Facsetre, ahol a sereg többi része táborozott. Facseten még Bem megpróbálta ellenállásra bírni a magyar tiszteket, de csak kevesen osztották véleményét. S másnap, 16-án hajnalban megindult az egész tábor. A többség, mintegy 8000 ember Vécseyvel Borosjenő felé tartott, hogy az oroszok előtt letegye a fegyvert. Mások Karánsebesen át a török határ felé menekültek, Bemmel alig 2500 honvéd tartott Déva felé. •94