Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Epilógus

1 egykorú férfiak valamennyien. Bujdosnak az elfogatás és a kiürítés elől. Hirtelen, mint az árnyék, egy vállas fiatalember oson elő. O a hírhozó. Parázsló tekintetek szegeződ­nek rá: mi van a faluban? - Elmarad a kiürítés - suttog a fiú - ma délben elmentek a teherautók Mezőhegyes felé. Németet nem látni, csak tábori csendőröket. - Hát a katonaság ? - kérdi Pattyán. - Az nem mozdul. De a katonák azt beszélik, most már hamarosan jönnek az oro­szok. A faluban félnek is, hogy front lesz itt, összelőnek mindent. Meg azon tanakodik a nép, mi lesz, ha megjönnek az oroszok, lesz-e földosztás? - De lesz ám! — dörmög félhangosan Fodor Mihály. - Útilaput kötünk a Purgly meg a Beliczey talpa alá, aztán... - Az ám - vág szavába a legény -, csakhogy Purgly méltóságos úr kint üldögél a kastélyban, alighanem ő is az oroszokat várja. - Az eszed tokját, te! - torkolja le Fodor -, az oroszok a szegények barátai. Hanem - gondolkodik el - ha a faluban front lenne, ha szétlőnék a falut..." A cikkben említett elvtársakat jól ismertem. Pattyán Jánossal kapcsolatban meg­jegyzem, hogy politikailag nem volt aktív, ellentétben öccsével, Pattyán György ko­vácsmesterrel. A cikkben említett Fodor nem Mihály volt, hanem Lajos, valóban vöröskatona volt, aktív tagja a kommunista pártnak egészen haláláig. Az öregnek egyetlen gyengéje volt, a vallás. 1945-bcn, amikor belépett pártunkba, még tagja volt a katolikus rózsafüzérnek. Egyébként a kiürítéstől nem féltek az emberek, erre a hata­lom urainak nem volt idejük. Az idézett riportsorozat 3. és 4. folytatásában szó van vitéz Purgly Emil földbirto­kosról, Horthy Miklós rokonáról. Azt állítják a cikkben, hogy Purgly Emil még ak­kor is a kastélyában tartózkodott, amikor Battonyán már benn voltak a szovjet csa­patok. A valóságban Purgly Emil már régen árkon-bokron túl volt, amikor a szovjet csapatok bevonultak Battonyára... A riportsorozat 4. folytatásában Purgly Emilről a következőket találhatjuk: „...Pedig Purgly Emilnek egyéb vágya sincs, mint a békesség, akármi áron... Mert amint egykori cselédei hírül vették, hogy a földesúr Mezőhegyesen tartózkodik, nyomban küldöttséget menesztettek érte. S most ott cammog a battonyai országúton, hajdani szolgái között, megkötözve. Úgy hozzák vissza a pompás kastélyba. Drámai napok... Úgy csapnak fel a szenvedélyek, úgy dördülnek el évszázados ellentétek, mint amikor az égen két viharfelhő összeütközik és cikázó villámokkal, mennydörgéssel tombol az elemek haragja. Petri Gyula, Purgly Emil oly sokat haj­szolt cselédje odakiáltja a földesúrnak: - Látod azt a magas fát ? Oda kéne téged felkötni, bitang! Majd egy elnyűtt ember mered Purgly szeme közé. - Most felelj, miért nem adtál egy fogatot, hogy orvost hozzunk, amikor szült a feleségem ? Töpörödött öreg cseléd vánszorog elébe: - Hová tetted azt az egy rend ruhát, amit nem adtál ki a tavalyi kommencióba? Miért járok én rongyosan szégyenszemre, öreg koromra? Valaszolatlan kérdések, 5

Next

/
Thumbnails
Contents