Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Vitányi Iván: Az ének-zenei általános iskolák és a közművelődés

ktZMWUÜMS Az ének-zenei általános iskolák és a közművelődés VITÁNYI IVÁN A Békés-Tarhosi Országos Állami Ének- és Zeneiskola megnyitásának 30. évfordulója alkalmából az egykori intézmény zenepavilonjának hangversenytermében - a többi nagysikerű rendezvényhez kapcsolódva - tudományos ülésszakra került sor. Az ülésszakon dr. Vitányi Iván kandidátus, a Népművelési Intézet igazgatója tartott vitaindító előadást. Felkért hozzászólóként dr. Dnrkó Mátyás tanszékvezető egyetemi docens (Debrecen), Gulyás György érdemes művész, Liszt-díjas karnagy, a debreceni Kodály Kórus vezetője, Petneki Jenő oktatási minisztériumi főelőadó, Körber Tivadamé kulturális minisztériumi főelőadó fejtette ki véleményét. Az ülésszak anyaga sokszorosított formában megjelenik, kisebb példányszámban. Mi Vitányi Iván és Gulyás György előadását adjuk közre, a szerző által rövidített, illetve a helyszínen elhangzott formában. (Szerk.) Ha az ének- és zeneiskolák szerepet a közművelődés szempontjából vizsgáljuk, előbb egy még egyetemesebb kérdéssel kell foglalkoznunk, az iskola és a közművelődés kapcsolatával. Ez a kettő ugyanis nem egyszerűen kapcsolódik össze, hanem komplementer módon, egymást kiegészítőén. Ha azt mondjuk, hogy a közművelődés olyan takaró, amely alatt nyújtózkodhatunk - és sokszor nem nyújtózkodunk addig, ameddig a takarónk ér akkor azt tehetjük hozzá, hogy ezt a takarót az iskola szövi. A két intézmény között tehát olyan kapcsolat van, ami egyszerűen széjjelszakíthatatlan. A közművelődés azt folytatja, amit az iskola: a köznevelés kezd el. A köznevelés azonban maga sem korlátozódik pusztán az iskolára, s nem is fejeződik be az iskolával, hanem amint most szokták mondani, voltaképpen élethossziglan való nevelődés, művelődés, behálózza az egész életet, szervezett és nem szervezett továbbtanulással. A művelődés tehát - bármilyen oldalról tekintjük -, mindig egy egész rendszert alkot, amiben természetesen az egyes részeknek, részleteknek, külön-külön is megvan a maguk jelentősége. Kodály zenei nevelési koncepciója sem korlátozódott, mint sokan gondolják, pusztán az iskolára. Kétségtelen, hogy Kodály tevékenységében, nevelői tevékenységében igen nagy szerepet játszott az iskola, de ez nem jelenti azt, hogy csak az iskolát ölelte volna fel! Hiszen maga a kiindulópont is a teljes zenei művelődésre orientálódott. Azok az első cikkek, amelyekben Kodály és Bartók programjukat megfogalmazták, mind arról szóltak, hogy a magyar közönség, a magyar nép zenei tudatában milyen zenei tartalmak kapnak szerepet, és hogy hogyan kell, hogyan lehet ezen változtatni. Ez a perspektíva egyaránt magában foglalta az iskolát, a koncertéletet, az Operaházat, a mindennapi zenei tevékenységet, és tegyük hozzá: a családot és általában az iskolán kívüli zenei tevékenységet is. Amikor Kodály azt mondta: nem az a fontos, ki az Operaház igazgatója, hanem hogy ki az énektanár ebben vagy abban a faluban, arra mutatott rá, hogy a zenei művelődés vizsgálatánál mindig a legszélesebb körből kell kiindulni. És ezzel a zenei nevelés, a zenei köznevelés és a zenei 53