Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Takács Lőrinc: A közép-békési centrumok összehangolt fejlesztésénak szervezési kérdései

regionális felhasználásában, a munkaerőnek a település-hármasban való foglalkoztatása megoldásában, a hétvégi pihenőhelyek közös kiépítése és fenntartása vonatkozásában. Sőt elképzelhető bizonyos idegenforgalmi rendezvények tekintetében is az együttműködés. Ezeknek a funkcióknak az ellátása - a már kialakult adottságok szerint sokkal gazdaságosabb és előnyösebb a település-hármas együttes gyakorlása által, mint külön-külön ennek feltételei megteremtésével. De több ilyet is lehetne még említenem."... (l) De erre utal a tanulmány szerzője is, amikor hivatkozik Fehér Lajos Békés várossá nyilvánítása alkalmával elmondott beszédének egy részére, melyet ismétlek: „Békéscsaba a megyeszékhely, de a két szomszéd várost nehéz lenne mclléktelepülésként elképzelni. E három város együtt kell hogy képezze a megye társadalmi, gazdasági központját. Mindhárom központi helyen lévő városnak kívánatos, hogy érdekközösségre lépjen. Ha a három város közösen határoz a fejlesztéséről, akkor egymásra-utaltságukból éppen egymásnak kovácsolnak előnyt." (Fehér Lajos, 1973.) (2) Az idézeteket folytathatnám annak bizonyítására, hogy a kérdés felvetése szükséges és egyre sürgetőbb. A téma napirenden tartását aktuálissá teszi, hogy a VI. ötéves terv előkészítése napi feladattá vált, és egy sor hosszútávú fejlesztési terv áll kidolgozás, illetve elfogadás előtt. A hosszútávú fejlesztési tervek alig kerülhetik meg e témát, mint ahogy nem is teszik, példa erre Békés megye hosszútávú iparfejlesztési terve, (elfogadva 1977. május 26. tanácsülésen) melynek III., a településhálózat-fejlesztés kérdéseit tartalmazó fejezete egyértelműen állást foglal BékéscsabaBékés-Gyula és vonzáskörzetük adta kedvező adottságok fokozott figyelembevételében, és olyan következtetést von le, miszerint „Békéscsaba-Békés-Gyula agglomeráció kiegészítve Sarkaddal és Mezőberénnyel, a távlatban országos jelentőségű ipari központtá fejleszthető." (3) A tervdokumentáció nem tartalmaz - talán nem is feladata - közelebbi vagy részletesebb elgondolást a koordinált fejlesztésre, csupán az iparfejlesztések területi elhelyezésénél veszi figyelembe e térség és vonzáskörzetének kiemelkedő lehetőségét. A tanulmány - helyesen - nagy fontosságot tulajdonít az időben kezdett tervszerű koordinációnak, állást foglal abban, hogy a jól megválasztott, alkalmas időben történő, tudatos beavatkozástól nagymértékben függ a továbbfejlődésünk alakulása. Kérdésként vetődhet fel, hogy a területfejlesztés koordinálásában van-e késedelem, illetve a koordináció jelenlegi módszere alkalmas-e a kitűzött cél elérésére. E kérdésre egyértelmű választ adni alig lehet. Kétségtelen, hogy 1976-ban olyan kezdeményezések és intézkedések születtek, melyek már eddig is mérhető eredményeket hoztak. A megyei párt és tanácsi szervek vezetőinek ösztönzésére az együttműködés első jelentősebb, írásban is rögzített megnyilvánulása tanácsi vonalon 1976 április 8-ra tehető. Ez alkalommal első esetben találkoztak a három város tanácsi tisztségviselői Békés városban, kifejezetten azzal a céllal, hogy az együttműködés alapjait lerakják. Ezt megelőzően már a három város pártbizottsága első titkárai igen pozitív tartalmú megállapodást kötöttek, ami alapját képezte a tanácsi tisztségviselők tárgyalásának is. A tanácsi tisztségviselők áttekintették mindazokat a kérdéseket, melyek a három város koordinált fejlesztése során felvetődnek. Talán a tanácskozás egyik kritikája lehet, hogy túl sok kérdést igyekezett felvetni és rendezni, köztük olyanokat is, melyhez megfelelő szervezeti, anyagi és személyi feltételek jelenleg nem állnak rendelkezésre. (4) E kritikai megjegyzés mellett is el kell ismerni, hogy e találkozás eredményeként jött létre a három város tanácsi testülete közötti Együttműködési Megállapodás tervezete. E dokumentumban rögzítésre kerültek azok az általános elvek, melyek alapjai kell hogy legyenek az együttműködésnek, és megfogalmazásra kerültek azok a célok is, melynek megvalósítására az együttműködés irányul. Az együttműködés célját a koordinált, céltudatos fejlesztésben, a városok alapellátásán túl jelentkező, a vonzáskörzetekhez is kapcsolódó feladatok összehangolt végrehajtásában, az együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök maradéktalan kihasználásában jelölték meg. 483