Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - KÖZMŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben

A kommunisták és a baloldaliak harca a demokratikus kultúráért Békés megyében 1944-1945-ben KÖTELES LAJOS A felszabadulást követő koalíciós korszak politikai küzdelmeinek az utóbbi években megyénkben is felélénkült kutatása sok új információval gyarapította ismereteinket.

1 Mind ez ideig nem került sor azonban olyan kutatásokra, amelyek feltárták volna a társadalmi-politikai küzdelmek kulturális oldalát, megkísérelték volna nyomon követni a progresszív erőknek a kulturális élet demokratikus szellemű átalakításáért és a kulturális forradalom kibontakozásáért vívott harcát. Kétségtelen, hogy az osztályharc döntő küzdelmeire a politika és a gazdaság színterein került sor. Azok kimenetelét és a tömegnek az újabb összecsapásokra való felkészítését azonban a kulturális élet is jelentősen befolyásolta, mert „látszatra legszerényebb, legészrevétlenebb, de napról napra ismétlődő ráhatásaival" döntő szerepe volt a tömegek politikai-ideológiai tudatának alakításában.

2 A társadalmi forradalom ezért elválaszthatatlan a kulturális forradalomtól, teljességre törekvő feltárása megköveteli a társadalmat és az embert formáló kulturális fejlődés megismerését is. Mivel a kulturális fejlődés olyan dialektikusan ellentmondásos folyamat, amelyben a reakciós cs a haladó erők harcában sajátos kultúráik valamennyi összetevője (politika, világnézet, ideológia, morál, életmód stb.) állandóan jelen van, ezek kölcsönhatásának teljességre törekvő feltárása rendkívül nehéz feladat. Tanulmányunkban is csak arra vállalkozhatunk, hogy a rendelkezésünkre álló - viszonylag szűk - forrásanyag alapján megkíséreljük nyomon követni a Magyar Kommunista Párt Békés megyei szervezeteinek harcát a kulturális fejlődésért, a tömegek tudatának demokratikus és szocialista szellemű formálásáért. A felszabadulást követő politikai és gazdasági-társadalmi változások hatása a kulturális fejlődésre A felszabadulás idején - az európai színvonalhoz képest - a megye (és az ország) kulturális élete szervezetében és tartalmában egyaránt korszerűtlen volt. Az 1945-ös esztendő dinamikus változásai azonban mélyreható változásokra vezettek a kulturális életben is. A sokszínű változásokban két alapvető tendenciát látunk érvényesülni: a hagyományos szervezetek átalakulásának, bomlásának és megszűnésének (megszüntetésének) tendenciája mellett az új típusú kulturális szervezetek kialakulásának megindulását. A legfontosabb változást az jelentette, hogy a tömegek politikai tevékenysége kiszakadt a kulturális szervezetek korábbi kényszerű menedékéből és a különféle pártok szervezeteibe tevődött át. Az egyre élesedő pártpolitikai küzdelmek nyomán a politikai tevékenység olyannyira áthatotta a kulturális szervezeteket is, hogy sok esetben megbénította kulturális tevékenységüket és azok valójában az egyes pártok vagy tömegszervezetek tagságát tömörítő szervezetekké váltak. így pl. a gyulai 48-as Olvasókörben működött a Kisgazdapárt gyulai szervezete; a füzesgyarmati Gazdakör működését beszüntetve - ingóságait a Kisgazdapártnak adta át, mivel „a Független Kisgazdapárt működése helyettesíti"; a vésztői Földmívelő Munkás Egylet az egyletet a földmunkás szakszervezetnek adta át; a gyulai Földmunkások Olvasóköre sem működik, mert tagjai a Földmunkás Szakszervezetbe tömörültek, mivel ott „hasznosabb társadalmi dolgokkal foglalkozhatnak."

3 Minthogy ez a tendencia a földmunkásság és a szegényparasztság legaktívabb elemeit tömörítő 456