Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében

való változó viszonyában, a konvencionális felépítésű, apai-férji hatalmon alapuló családtípus „elhalásában" is. Természetesen az elmondottak nem jelentik azt, hogy a változások folyamatában napjainkban teljesen feloldódik a család termelési funkciója. Ezt támasztják alá a Békés megyei tapasztalatok is. Tudvalevő ugyanis, hogy a megye gazdaságpolitikájában - ha átmenetileg is - komoly gazdasági tényezőként számolnak a háztáji-kisüzemi termeléssel. H. Sas Judit - már több ízben hivatkozásul idézett - felméréséből is kitűnik, hogy a vizsgált megyében a családok jelentős része a termelőmunka kereteként is funkcionál. A család termelési funkciójának ez a bizonyos szintű „konzerválódása" kétségtelenül nehezítheti a családon belüli viszonyok demokratizálódását, ugyanakkor azonban azáltal, hogy általa megteremtődik a családra háruló tevékenységek megkönnyítésének anyagi feltétele pozitív hatást is gyakorol a család struktúrájának és funkciójának alakulására. A család strukturális és funkcionális változásával voltaképpen új típusai is kialakulnak a családnak. H. Sas Judit - már említett munkájában - Békés megyében (1970-ben) három jellegzetes családtípust említ. Nevezetesen: 1. heterogén falusi család; 2. alacsony iskolázottságéi - kvalifikációjú munkáscsalád; és végül 3. értelmiségi család. Ezekre a családtípusokra a nagyfokú „plaszticitás, nyitottság" jellemző. A társadalmi viszonyok fejlődési folyamatában fokozatosan feloldódnak a családtípusokat egymástól elhatároló különbségek. Manapság a család fejlődés bizonyságaként Békés megyében is jól érzékelhető, az úgynevezett dolgozói családtípus kialakulásának tendenciája. Ezt az új kialakulásban levő családtípust az jellemzi, hogy a család tagjainak már nincs a szó szoros értelmében vett tulajdona, a családtagok bérből és fizetésből élnek, és életszemléletüket a racionalitás jellemzi. Ezen túl a dolgozói családtípusban a családi viszonyok alapját az érzelmi emocionális kapcsolatok alkotják, és fejlődésének az iránya egybeesik a kis család általánossá válásának tendenciájával. Ezzel főbb vonalakban áttekintettük azokat a jelentősebb változásokat, amelyek a családiházassági viszonyok alakulását Békés megyében jellemzik. Ezek a változások nagyjában-egészében együtt mentek végbe az országos változásokkal. Az egyedi, specifikus vonások forrását főképpen a megye bizonyos mértékben sajátos történelmi múltja, gazdaságföldrajzi adottsága és az iparpolitikai koncepció országostól eltérő megvalósulási üteme képezte. A családi-házassági viszonyok fejlődése szempontjából általunk elemzett időszak hozzávetőlegcsen egy évtized volt. Ez nemhogy történelmi, de még emberi léptékben mérve sem nagy idő! A társadalom életében, a család struktúrájában és funkciójában bekövetkezett változások fő iránya azonban - mint kimutattuk-e rövid időszak alatt is érzékelhető. Az általunk körvonalazott változások voltaképpen annak a véget nem érő folyamatnak képezik mozzanatait, amelynek során mindinkább csökken az évszázados szokások, beidegződések tehetetlenségi ereje és a család a nyílt, őszinte emberi kapcsolatok kibontakozásának színterévé válik. 450