Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében

A statisztikai évkönyvek adatainak árnyaltabb elemzése során azt is megállapíthatjuk, hogy a vizsgált megyében 1967-75. között nőtt a 18 éven aluli házasságot kötött nők száma. (Hasonló megállapításra jutunk országos vonatkozásban is, 1930-ban pl. a nők 28,5%-a kötött házasságot 20 éven alul 1974-ben pedig 39,3%-a.)

1

2 Összegzésként megállapíthatjuk, hogy egyrészt a nők munkába állása jelentős hatást fejtett ki a családi házassági viszonyok alakulására, másrészt az ezáltal létrejött változások az emberi kapcsolatok humanizálódásának irányába mutatnak. Mindemellett meg kell jegyeznünk, hogy a nők munkába állásával nem zárult még le az egyenlő életvitel, a férfiakéval minden vonatkozásban egyenlő életlehetőségek megteremtődésének a folyamata. Még manapság is elég sok jel mutat arra, hogy a nő nem vált egyenjogúvá, a férfival, hogy még ellentét feszül a nő munkahivatása és anyai-feleségi szerep elvárása között. Márkus Mária szavaival azt, hogy a nő még nem vált egyenjogúvá „... mi sem bizonyítja jobban annál, hogy állandóan számolgatni kényszerülünk hol mennyi van belőle, hogy elegendő alapunk legyen saját felvilágosultságunk igazolására és lelkiismeretünk megnyugtatására."

1

3 A társadalmi gondoskodás hatása a családi-házassági viszonyok alakulására A család társadalmilag fontos funkcióiból következik, hogy a társadalom különböző intézménycin keresztül érdeklődési, befolyásolási és ellenőrzési szférájába igyekszik vonni a családot. Ugyanis ,,.. .a család egészséges szellemisége és rendezettsége - írja Horuczi László - hatással van a társadalomra és más egyéb tényezők mellett egyik lényeges feltétele a társadalmi fegyelemnek és az egészséges közszellemnck".

1

4 A társadalom és a család érdekazonossága „egymásra utaltsága" voltaképpen az „új élet termelésében" és az utódokról való gondoskodásban válik a legteljesebbé. Miként a családban, úgy a társadalom életében is a gyermek, a felnövekvő nemzedék jelenti „a továbbvitel lehetőségét, a megőrizve meghaladást..."

1

5 Az utódok „létrehozása", a népesség optimális számának alakítása egyéni és társadalmi érdek egyaránt. Meghatározott minimális népesség, bizonyos népsűrűség nélkül ugyanis semmilyen társadalom nem tarthatja fenn magát. A gyermekkel való társadalmi törődéshez -, egyfajta „gyermekcentrikus" szemlélet kialakításához - más vonatkozásban is kapcsolódik társadalmi érdek. A gyermek ugyanis azáltal, hogy változatossá, színessé teszi a család életét, megteremti a családi-viszonyok harmóniájának feltételét. A családi életnek ez a kiegyensúlyozottsága, stabilitása a társadalomnak több szempontból is érdeke. Erdeke egyebek között a népesség számának növekedése szempontjából. Ui. „...Az a társadalmi érdek, amely a népesség valamilyen számához, ill. a szaporodáshoz fűződik - írja Hooz István - egészséges, szilárd házassági kapcsolatok létesítését és fenntartását követeli meg..."

1

6 Úgy véljük, a fenti megállapítások is igazolják a társadalom családdal, a gyermekekkel való törődésének szükségességét és fontosságát. Társadalmunk ezirányú törődése jut kifejezésre pártunk nő-, család-, illetve népesedéspolitikai határozataiban is. Hazánkban hosszabb távú népesedéspolitika körvonala 1962-ben (MSZMP VIII. kongresszus) kezdett kibontakozni. A kongresszus elvei, valamint a Politikai Bizottság 1966. októberi, majd 1967. áprilisi határozata alapján gazdasági, szociális és egyéb intézkedésekre került sor. Egyebek között a gyermekgondozási segély bevezetésére (először a világon!), terhességi, gyermekágyi szabadság időtartamának meghosszabbítására, a családi pótlékban részesülők körének kibővítésére a pótlék összegének emelésére, gyermekintézmények fej446