Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szemenyei Sándor: A család strukturális és funkcionális változásának néhány sajátossága Békés megyében

Jelen tanulmányunkban voltaképpen ennek a kérdéskörnek a vizsgálatát tőztük ki célul. Annak tudniillik, hogy a fent említett társadalmi változások hogyan és milyen jelleggel alakították a családi-házassági viszonyokat, Békés megyében. A változásokat kiváltképpen a család strukturális alakulásán kísérjük nyomon. Megvizsgáljuk, hogy a megyében az alapvető társadalmi-gazdasági folyamatok hogyan formálják a család összetételét, jellegét és a családtagok kapcsolatának orientáltságát. A kérdésfeltevésünkre a választ elsősorban a témára vonatkozó statisztikai adatok, tanulmányok felhasználásával szándékozunk megadni. Egyes témakörökben építünk arra, az általunk végzett empirikus vizsgálat adataira is amiket kérdőíves interjúval gyűjtöttünk össze. Ez utóbbi adatokra csupán ott és annyiban utalunk, ahol és amennyiben szükségesek ahhoz, hogy felvázoljuk a család főbb strukturális és funkcionális változásának várható alakulását. Természetszerűleg egy tanulmány keretei nem teszik lehetővé, hogy e bonyolult problémakör elemzését a teljesség igényével végezzük. Az alapvető társadalmi-gazdasági folyamatok családra gyakorolt hatása ugyanis mindig kölcsönhatások bonyolult rendszerében nyilvánul meg. Evégből ebben a tanulmányban is, az adott problémakörnek csupán főbb összefüggéseit vesszük vizsgálat alá, vállalva ezáltal annak kockázatát, hogy mellőzzük annak a tartalmi gazdagságnak árnyalt kibontását, amit a családi-házassági viszonyok alakulása magában rejt. A nők munkába állásának hatása a családi-házassági viszonyok alakulására A bevezetőben utaltunk arra, hogy a családi-házassági viszonyok változására jelentős hatást gyakorolt az iparosítás fellendülésével együttjáró jelenség: a nők nagyarányú munkavállalása. A statisztikai adatok tükrében ez a következőképpen jelentkezik: Magyarországon 1930-ban a különböző népgazdasági ágak aktív keresőinek 26,i%-a, 1949-ben 29,2%-a és 1975-ben 44%-a volt nő.

3 A női népesség gazdasági aktivitásának fejlődését tükrözik a Békés megyére vonatkozó statisztikai adatok is. Ugyanis az aktív női keresők össz-népességre vonatkoztatott aránya 1949-ben 23,1%, 1970-ben pedig 33,2% volt.

4 (Országosszinten 1970-ben ez az arány 38,6% volt.) A nők munkába állásával bizonyos értelemben „nyitottabbá" válik a család. Ez a „nyitottság"-a rendszerelmélet alapján a környezettel való felerősödött, árnyaltabbá váló kölcsönhatást jelent. Es éppen ezáltal az erősödő kölcsönhatás, „nyitottság" által válik a család fejlődőképessé, egyenrangú kapcsolatok színterévé. A feleség ugyanis a társadalmilag szervezett munkába való bakapcsolódásával megteremti önön gazdasági függetlenségének feltételeit, amiáltal fellazulnak azok a függőségi viszonyok, amelyek férfi és nő kapcsolatát voltaképpen a matriarchális társadalom megszűnése óta jellemzik. A nők emancipálódásának kiteljesedésével fokozott támadás indul azok ellen a tradicionális kötelékek ellen, amelyek a családot „férfi és férj - egyfajta - kisbirodalmává" formálják. A nők anyagi függetlenedése és társadalmi kapcsolataik kiszélesedése mindinkább megadja a nőnek azt a lehetőséget, hogy rendelkezzék sorsával, hogy a másik nemmel való kapcsolatának minden fázisában reális érdekeire és érzelmeire támaszkodjék. Hiszen miként Bebel írja, a nő „Párja választásában éppúgy szabad ésfüggetlen, mint a férfi. Maga választ vagy engedi, hogy őt válasszák, s amikor frigyre lép vonzalmán kívül nem ismer más szempontokat."

5 A dehumanizált viszonyokkal szemben a tiszta emberi érzelmeken alapuló házasság korántsem olyan „ellenálló," mint az amelyikben az anyagi tényezők képezik az összekötő 444