Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: Újabb adatok az újkígyósi kalendáris szokásokhoz

dörzsölje, s egész évben nem fáj majd neki. Ez a hiedelem a Békés megyében élő magyarok és szlovákok körében közismert. Szent Iván (június 24.) napján az újkígyósiak szerint megkezdték az aratást. Előestéjén minden utcában számtalan helyen tüzeket raktak a gyerekek, miután lement a nap. Estejelé az utcában végestelen végig tűz 1 'ót. Éjfélig táplálták a tüzet. Közben a lányok, fiúk vegyesen és tömegesen átugrálták. A tűzbe almákat dobáltak, és megsütötték őket. Újkígyóson a húszas-harmincas években a tűzugrás a gyerekek minden rituális tartalom nélküli vidám kollektív játéka volt. Balogh Imréné Huszár Mária 53 éves adatközlő is ezt tanúsítja: Az egész utca kint vót, és végig rengetög gyerök... raktunk tüzeket, és azt ugráltuk körösztül. Éjfélig is így vót, és másnap fáradtan möntünk aratni. Péter-Pál (június 29.) napja a legnehezebb nyári munka, a nagy búzaaratás igazi kezdőnapja, még ha néhány gabonafajtát korábban is learattak: Péter-Pálra igencsak, mindig, június 29-re ha búzát nem, de rozsot, ősziárpát levágtuk. A nyári jeles napok közül említést érdemel még Illés (július 20.), Jakab (július 25.) és Anna (július 26.). E napok egymást kergetik. Ugyanis ez idő tájt nagy viharok szoktak lenni. S ezzel tulajdonképpen lezárul a népi naptári év. A jeles napoknak az egész évre kötelező regulativ, szabályozó rendjének felbomlása ellenére a hetvenes évek közepén, végén még viszonylag összefüggő tartalmat és keretet kaptunk. Sok olyan adat már nem vagy kevésbe él, illetőleg teljesen feledésbe merült, amelyeket Bálint Sándor mintegy negyedszázaddal korábban gyűjtött. Feltűnő azonban, hogy néhány archaikusabb és talán Szegedről hozott rítuson túl főként azok elevenebbek és többek között a gyakorlatban is hatnak, amelyeknek azonos vagy hasonló elemeit napjainkban megtaláljuk Békés megyében. Es nemcsak az itt élő magyaroknál, hanem a szlovákoknál és a románoknál is. Tehát még most is működik az egymásra hatás, a kölcsönhatás több szálú és irányú valamiféle folyamata. Újkígyósra a Szeged környéki dohánykertészek törzscsapatán kívül más etnikai csoporthoz tartozó magyarok is betelepültek, és beköltöztek a szomszédos Békéscsabáról, Kétegyházáról szlovákok és románok is. De maguk az újkígyósiak is szoros kapcsolatot tartottak a szomszédos helységekkel. Es itt volt az uradalom, ahova az ország legkülönbözőbb vidékeiről érkezett munkaerő, s egy része ittragadt! A beköltözés ma is tart. A friss újkígyósi lakosoktól kapott, más helységekbe hitelesen sorolható adatokat mellőzni tudtuk, de a korábban érkezettek integrálódtak az újkígyósi köztudatban, s valószínűleg közelebb hozták a táj arculatának közös vonásaihoz. Az egyes szokások éltetésének egy intcrctnik?i hatását is megemlítjük a közölt anyagunkból : a Luca-napi asszony-kimozdulás tiltását. Az újkígyósi magyar asszonytan a békéscsabai szlovák asszony elutasító magatartása, fellépése éleszti fel a már elhomályosodó hagyományt. S az ilyen kapcsolatoknak, hatásoknak számtalan rejtett csatornája lehetséges, és minden bizonnyal van is. A jeles napoknak elsősorban azok az elemei éltek tovább az emlékezetben vagy ma is hatnak, amelyek közvetlen összefüggésben vannak a család, az életmód és a termelés, a háztáji gazdálkodás mai gondjaival, megoldást váró vagy kívánó eseményeivel, tényeivel. így pl. az ünnepi étrend egyes elemei, a lányok párválasztásának jóslása, a kisállattartás, az időjárás ide vonatkozó esetei s a velük összefüggő vágyak. Az itt közölt anyag jó része azonban a múlt, illetőleg a közelmúlt állapotát mutatja, bár egyes elemeinek makacs továbbmaradását is tükrözi (a pénz ki nem adásának a tilalma Luca napján, a lucanaptár stb.). 441