Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Szakács Kálmán: Az 1905-1907-es mezőgazdasági bérharcok gazdasági mérlege

összegezze az 1905-1907-es sztrájkmozgalmak gazdasági eredményeit, megvonja a gazdasági harcok mérlegét: milyen eredményeket értek el a mezőgazdasági munkások a sztrájkmozgalmak során - elsősorban a bérviszonyok terén, milyen bérjavításokat sikerült kiharcolniuk. Szeretnénk előre bocsátani, hogy nem törekedtünk teljességre s megállapításainknak, adatainknak nem a konkrét számszerűségét tartjuk elsődlegesnek, inkább a tendencia érzékeltetését. Mivel a rendelkezésünkre álló adatok eléggé hiányosak, - pontatlanságukról, a hivatalos adatok tendenciózusságáról nem szólva - megállapításainkat, ezért következtetéseinket sem tartjuk teljesnek és véglegesnek. Sőt feltételezzük, hogy a további és összetettebb kutatások alapján később a kutatók kiegészítik esetleg korrigálják őket. Úgy hisszük, hogy az első összegezésnek mégis van létjogosultsága, s talán hasznos kiindulás és adalék lehet az 1905-1907-cs bérmozgalmak gazdasági eredményeinek felméréséhez. * Az 1906. január 6-án alakult szociáldemokrata földmunkás szakszervezet, a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége, megalakulásától kezdve nagy gondot fordított a mezőgazdasági munkások gazdasági követeléseinek megfogalmazására és egységesítésére, a munkaviszonyok és munkafeltételek javítására, a munkabérek emelésére. Ezt a törekvést szolgálta a szövetség vezetősége által kezdeményezett, a mezőgazdasági munka minden ágazatát felölelő gazdasági program elkészítése. Az 1906 tavaszán megalakult munkarend-bizottságoknak - amelyek az 1904-ben megkezdett gyakorlatot most tömegméretekben folytatták és az általuk készített „munkarendeknek" igen nagy szerepük volt a gazdasági mozgalmak kirobbanásában, a bérmozgalmak konkrét követeléseinek megfogalmazásában, összehangolásában, valamint abban, hogy a munkabérek jelentősen emelkedtek, a munkaviszonyok és munkafeltételek javultak. Az 1906-ban elkészült munkarendekből - amelyek tulajdonképpen munkaszerződés-tervezetek voltak - egy modernebb felfogású, korszerűbb kapitalista bérezési forma és munkaviszony kontúrjai bontakoznak ki.

1 A munkarendeknek nagy szerepük volt abban, hogy a nyári bérmozgalmak követeléseit egységesítették, összehangolták, s a mezőgazdasági munkások az 1906 telén kötött - rájuk nézve előnytelen - szerződéseket sok helyen felbontották, s a munkarendekben megfogalmazott követelések alapján előnyösebb szerződéseket kötöttek. A bérjavítások aránya vidékenként eltérő volt, hiszen azt számos tényező motiválta; sok helyen csak minimális bérjavítást értek cl, ezzel szemben voltak vidékek, ahol jelentős mértékben emelkedtek a bérek. Csongrád megye Tiszán-inneni járásában a béremelés 50%-os, Torontál megye nagykikindai járásában 40%-os volt.

2 A nagybirtokos osztály a bérköveteléseket és az elért eredményeket mértéktelenül eltúlozta, sokan a gazdálkodás csődjéről szónokoltak, hogy a közvéleményt a mezőgazdasági munkások és szervezeteik ellen hangolják s a drasztikus hatósági fellépések jogosságát igazolják. Pedig a földmunkások és a földmunkás szövetség követelései is - egy-két egyedi esettől eltekintve - felettébb mértéktartóak voltak; az esetek többségében nem a munkások jogos igényeit, a végzett munka valódi értékét, hanem a kialakult bérátlagokat vették alapul a bérek megállapításánál.

3 Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) és a birtokosok 1906-ban 8o-ioo%-os átlagbér-emelkedésről beszéltek, holott a bérnövekedés arányai jóval szerényebbek voltak. Kétségtelen viszont, hogy az 1905-1906-05 bérmozgalmak során - a szervezettség és a sztrájkmozgalmak segítségével - főleg 1906-ban a mezőgazdasági munkások a gazdasági harcok során jelentős sikereket értek el. A részesaratásnál általában egy rész javítás történt. Két vagy három rész javítás csak azokon a vidékeken fordult elő, ahol a részelési feltételek nagyon rosszak voltak. 418