Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szabó Ferenc: Békés megye és a reformkor vasútépítési tervei
tek, hogy a Pest-Nagyszeben közötti országos közlekedővonalat - mint „csinált utat", azaz kőutat - a legrövidebb megoldással, vagyis Aradon vezessék keresztül. 3 Békés vármegye ugyanazon évi követutasítása, mint a megyei nemesség politikai és gazdasági célkitűzéseinek összefoglalása, már felismerte a közlekedés korszerűsítésének nagy szerepét a kereskedelem fellendítésében. Mindamellett Békés megye is csak a hajózható folyók és csatornák, továbbá a közadókból építendő kőutak után - ha olcsó vagy az adott vidék fekvése kivételesen indokolja - tartotta kivihetőnek a vaspályák létesítését. 4 Ilyen álláspont után érthető, hogy a két alföldi megye földbirtokosai körében nem volt visszhangja az 1839-ben készült Ullmann-féle tervezetnek, amely a Pesttől Szolnokon át Nagyváradig vezetni kívánt vasútvonalból kiágazóan, Törökszentmiklóstól Békéscsabán keresztül, Aradig vaspályát akart építeni. 5 A vasutak ügye, a kiépítendő vonalak iránya az 1843/44. évi országgyűlésen ismét vitakérdés volt. Az 1840-ben delegált országgyűlési bizottság által előterjesztett, Kossuth sugalmazása alapján készült, Pest-centrikus koncepciójú tervezet négy vasútvonalat szánt az Alföldre: Szolnokon, Debrecenen, Szegeden át futottak volna ezek Erdélybe. 6 A négy vonal egyike Szolnoktól Békés és Arad vármegyéken keresztül jutott volna el Gyulafehérvárig. A két megye erre sem reagált érdemlegesen, ugyanakkor - felismerve az ország érdekeit - Arad megye is, Békés megye is támogatta a Pesttől Fiúméig építendő vasút tervét. 7 Ilyen előzmények után Arad város és a két megye figyelmét végül is a versenytársnak tartott Cegléd-Kecskemét-Szeged-Temesvár közötti vasút terve fordította teljesen és véglegesen a vaspályák felé - 1846-ban. A két vármegye földbirtokosai és a gyorsan fejlődő Arad kereskedői, kézműiparosai erőteljes akciókat indítottak a konkurrencia láttán a vasút megszerzéséért. A törekvésnek, a Szolnoktól Aradig építendő vasútvonal követelésének, kétségkívül Arad kiváló fekvése, fontos kereskedelmi szerepe adott igazi súlyt. A Dél-Erdélyből jövő s a Maros völgyében futó ősi útvonal kulcspontján, a hegyvidék és az Alföld találkozásánál fekvő Arad országos vásárai fontosságban Pest és Debrecen után következtek 8, iparosai 49 céhet alkottak 9 (ez jelzi a szakmák erős differenciáltságát), a város katonai és igazgatási központ szerepe is lényeges volt. Arad polgárosodottabb 21 ezer lakosán kívül a Szolnok-Arad közötti vasút a 209 ezer lelket számláló Arad megyének s a 15 3 ezer lakosú Békés megyének is közvetlen, korszerű közlekedést ígért. 1 0 Aradtól továbbvezetve a vasútvonal a dél-erdélyi városokat kapcsolhatta Pesthez és Bécshez. A fontos átkelőhely és sóelosztó-hely szerepet játszó Szolnok városával való összeköttetés 1 1 megteremtése szintén lényeges szerepet játszott. Békés és Arad megyék területe, hozzákapcsolva még Csanád megye keleti felét és Temes megye északi felét is, kifejezett agrárvidék volt, többnyire jó termelési adottságokkal, erőteljes gabonakultúrával, dohánytermesztéssel, jelentős állattartással - és igen rossz értékesítési lehetőségekkel, Aradon kívül Nagyvárad, Debrecen és Szeged jött még számításba piachelyként, de mindegyik távol esett, rossz utakon kellett megközelíteni. Arad és Békés megyék, továbbá Arad városának a vasútért folytatott reformkori küzdelme a fentiekből következően azonos tőről fakadt, nemcsak a földrajzi fekvés, a szomszédság magyarázza a birtokos nemesség, a módosabb iparosok, kereskedők, 40
