Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - SZEMLE

vábbrczcg majd, míg az escményszál folytatódik. Elismerésre méltó erénye a fűmnek az, hogy a rendező-szerkesztő gondolkodását maradéktalanul átvette a közreműködő színész, Lukács Sándor is, sőt a maga szuggesztív egyéniségével mindvégig cselekvő részese ennek az alkotásnak. Az író-rcndező „kiszólásai" a film folyamán mindvégig feszítik a műfaj kereteit: amikor a festék tartósságáról van szó és az eladhatóság javára billen a mérleg; a fiatal korától egyedül lévő mester tévedési lehetőségeiről ; a 44 éves ember tétovaságáról, amikor hirtelen szabaddá válik, s épp ezért nem tud mit kezdeni magával. A film végül is igazibb, emberibb Munkácsyt ad, s mai igényeink szerint nem csak az életművet teszi mérlegre, hanem a kort is; s ebben az összesítésben Munkácsy javára billen a mérleg. Feltétlen ennyit kellett markolnia ennek a filmnek - kevesebbel nem elégedhetett meg. Csoór István: Fák, virágok, füvek A Gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalat története A vállalat kiadása. Gyula, 1976. 160 oldal szöveg, 16 oldal kép OLTVAI FERENC Korunk városaihoz elengedhetetlenül hozzátartozik a növényzet, amelynek tervszerű telepítésérc, gondozására a várostervezők mindig is gondoltak. A városképet kedvezően emelik a közterületek fái, zöldterületei, virágai. Gyulát sok más vonzása mellett, kertvárosi jellege is nevezetessé teszi. Csoór István írói elhivatottsággal, történészi látásmóddal és rendszeretettcl írta meg a gyulai városi kertészkedés és fásítás történetét. A vállalat körébe tartozik a kertészkedésen kívül a köztisztaság ellátása és a lakásgazdálkodás, így ezek is helyet kapnak a műben. A hangsúly azonban a kertészkedésen van. Megismerhetjük a tudatos kertészkedési tevékenységben az 1850-cs években létesített hatósági és a magánosok által fenntartott faiskolákat, sőt a szőlőművelést is. Erre az időre viszi vissza eredetét a gyulai városi kertészkedés. Kínálkozik az 1883-ban hozott képviselőtestületi döntés is, amikor Darvasi Ferenc kertészt felfogadták a faiskola vezetésére és faiskolai felügyelő bizottságot választott a képviselő testület a polgármester elnökletével. Ettől kezdve folytonos a törődés, bár a fejlődést emelkedő és süllyedő korszakok tarkítják. A szerző a fellendülés korszakát 1921-től számítja, amikor Válint László okleveles kertészt és három kertészbojtárt fel fogadták és a faiskolának magvetés útján való telepítését határozták el, továbbá üvegházat létesítettek a konyha- és virágkertészetben. A magántermelők azonban érdekeik veszélyeztetését látták a hatósági kertészet fejlesztésében, és cl is érték, hogy a belügyminiszter 1933ban megtiltotta a virágárulást a városi kertészet részéről. A virágkertészet azonban nem szűnt meg - a termést viszonteladóknak adták cl. Továbbfejlődést jelentett a csemegeszőlő-telep létesítése. A kertészet a 30-as évek végén a város egész területén gondozta a közterületeket, kereskedelmi tevékenysége során mintegy százezer gyümölcsfacsemetét adott el. A lendületes fejlődést az 1940-cs évek elején természeti csapások, mint a fagy és belvíz akadályozták. Külön fejezetben foglalkozik a szerző a kertészet egyik lényeges feladatával, az útmenti fásításokkal, a füzesekkel, az utcai fásításokkal. A felszabadulás után a kertészet helyreállítása, továbbfejlesztése Gál András nevéhez fűződik. O is azok közé tartozik, akiknek tehetségük kibontakozásához a felszabadulással bekövetkezett változások adtak lehetőséget. A kertészetre roppant feladatok hárultak: 1946-ban az elviselhetetlen faínség miatt a város utcáin gesztenye- és nyárfasorokat vágtak ki, pusztultak a parkok és a zöldterületek és a pusztítás a kastélykert évszázados fáit sem kímélte. Megcsökkent az igénybevétel miatt a kertészet területe is. A rendkívül szűkös városi hozzájárulás miatt a kertészet hogy fenntartsa üzemét, üzleti tevékenység folytatására kényszerült; 1949-ben 2 kh-on és 1200 öl területen bolgárkertészetet rendezett be, öntözéssel. A holtpontról a városi kertészetet az önálló válla386