Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Bilibok Péterné: Egy 132 éves emlékbeszéd Tessedik Sámuelről

két fonalat eresztő rokkát. A pamuttermő fűz szöszéből kísérletképpen két takaró s kalap készíttetett. A sziksó tisztításával szintén szerencsés volt Tessedik oly annyira, hogy Winterle pesti egyetemi tanár írásos tanúsága szerint az a külföldivel bátran versenyezhetett. Elhallgatom itt, hogy Gertinger gyógyszerárus Tessedikkel összeköttetésben tőn kísérletet még a múlt században a répacukorgyártással. Azt azonban nem lehet meg nem említenem, hogy Tessedik 1790 esztendő körül Szarvason takarékmagtárt állított, melynek segedelmével az 1794 és 1797-i rendkívül sovány években az éhség borzasztó ínségét Szarvastól elrettenté. Nagy volt Tessediknek hatása az irodalmi téren is, ha főleg tekintetbe vesszük, hogy Tessedik korában a szorgalmatos Mittcrpacher

1

7 és Paukl deák, utóbb Nagyváthy

1

8 és Pethe

1

9 magyar tankönyveiken s néhány sovány fordításon kívül a földművelő életéből merített, s ahhoz alkalmazott irodalmi munkát, de csak egyet sem vettünk. A lucerna termesztéséről írott oktatását Tessedik több ezer példányban ingyen osztá el a nép között, - a Magyarország földművelő állapotjárói kiadott könyvét gr. Széchényi Ferenc magyarul nyomatá le,

2

0 - készített továbbá Tessedik a rétművelésről és öntözésről is egy iratot, azonkívül pedig szép tapasztalásait számos értekezésekben Liibek, Pethe, Schedius

2

1 folyóirataikban, s a külföldi lapokban közlötte; hol egyúttal a közlegelő megszüntetése, a tagosztály

2

2 alkalmazása, puszták népesítése, mezei és községi rendőrség és több oly tárgyak mellett szólalt fel s izgatott, mely tárgyak a törvényhozást jelennen fárasztják. Kéziratainak egész halmaza van kezemnél, telvék azok a szerző emberszerető szívének szelíd indulatával, s bennök gazdag ismeretei és dús tapasztalásai e társaság javára alkalmazvák. Tessedik útmutatása szerint alakult az egykor méltán nagyhírű keszthelyi Georgikon, s Tessedik terve szerint készíttetett fel a nagyszentmiklósi

2

3 gazdasági intézet is, s ő, kinek nézetei szerint keletkezett két gazdasági elmélet-gyakorlati jeles tanoda hazánkban, ő, kitől az oroszok tanácsot kértek a szentpétervári gazdaképző iskola ügyében, ő a maga kedvencét, a szarvasi intézetet nem volt képes a kora haláltól megmenteni. 1798-ban ugyan királyi pártfogás alá vétetett az, mert egy felsőbb leirat azt rendelé, hogy a hazánkbani akadémiákban a mezőgazdasági tanulmányok a szarvasi előadás szerint levén utóbb tanítandók -, az e végre szükséges egyének eleve Szarvason képezzék ki magokat; s 64 egyén csakugyan a tudományalapítványi pénztár terhével Szarvason ki is képeztetett. Az intézet azonban 1806-ban lenni megszűnt. Lehetséges-e, - kérdezhetni, hogy ennyi kitűnés, ennyi hazafi erény és buzgó erőlködés egészen magára lőn hagyatva ? Ha szép szavak s érdempénzek képesek volnának éltetni bármi intézetet, úgy a szarvasi még most is állana, s Tessediknek sok oka lett volna sorsával kibékülni. II. József császár, mindjárt kezdetben, dicsérő oklevéllel s, 50 arany nehézségű két érdempénzzel magasztalá fel Tessediket; II. Leopold király szóval jelenté ki magas tetszését neki, I. Ferenc király ismét dicsérő oklevéllel, s arany érdempénzzcl s nemességgel ajándékozá meg a fáradozót. Hazánk fenséges nádora, ki 18io-ben 37