Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - LÁTOGATÓBAN - Domanovszky György: Janáky Viktor művészete

CAjozatózan Janáky Viktor művészete DOMAKOVSZKY GYÖRGY Két évtizede annak, hogy Janáky Viktorral szülővárosában, Békésen találkoztam. A fiatal művész, aki egy éve végezte az Iparművészeti Főiskolát, első nagy művét fejezte be, melyet a zsűrinek kellett elfogadnia és átvennie. A „műtermi átvétel" a szülői ház kertjében zajlott le, a mű pedig a Fóti Gyermekváros egyik épiilctpillérének játszó gyermekeket ábrázoló kerámiaburkolata volt. Az első találkozást számtalan követte, részben személyes, amikor egy-egy állami megbízásos munkáját kellett átvenni, részben az ún. tárgyzsürikben, ahol kisebb-nagyobb használati, vagy dísztárgyaival találkoztam. Közel húsz éven keresztül figyelhettem művészi munkásságát, annak minden változását, felvetett problémáinak megoldását, olykor-olykor a nehéz alkotói vajúdásait. Mégsem könnyű feladat számomra Janáky eddigi pályafutásáról röviden átfogó képet adni. Janáky, mint Gádor István tanítványa, jól felkészítve került ki a Főiskoláról. Ő azonban nemcsak az ott kapott útravalóból akart élni, hanem saját eredményeit is hozzá kívánta tenni. Kezdettől fogva azon kevés keramikus köze tartozik, aki kutatva, kísérletezve az új utakat keresi. Mivel nem tartozik az önmagával megelégedettek közé, így mindig újabb és újabb kísérletekbe kezd. Ennek olykor kárát is látja, mert az elért eredményeket nem aknázza ki teljes mértékben, illetőleg nem tér vissza hozzájuk. Első kiállítása a Csók István Galériában (feleségével, Marik Eszter textilessel együtt) 1965-ben még jelzi a Főiskolát követő kilenc év új utakat kereső korszakot. A használati kerámiák mellett egyes darabok már mutatják, hogy Janákyt erősen foglalkoztatja az épületkerámia. Nem egy-egy tematikus feladat, hanem olyan feladatok, melyek nagy felületek burkolásán oldást jelentenek. A kiállítás jelezte azt is, hogy Janáky sem ment bizonyos divatáramlatoktól, így ő is kísérletezett az üvegnek és a fémnek mint segédanyagnak felhasználásával. Az utóbbiban azonban megtalálta azt az utat, amit már sajátjának mondhatott. Erre még visszatérek. Janáky Viktor