Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Tóth József: Gondolatok a közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének szükségességéről és lehetőségeiről

C) A városrégió tagjainak funkcionális jellegére vonatkozóan: a) Békéscsaba: sokoldalú, elsősorban gazdasági, közlekedési, irányítási-szervezési és kulturális központ. b) Gyula: sokoldalú, elsősorban idegenforgalmi-üdülési, egészségügyi, irányítási-szervezési és kulturális központ. c) Békés, Mezőberény, Sarkad: az előzőeknél egyszerűbb funkció-összetételű, bolygóváros-jellegű települések. d) Doboz, Gerla, Murony, Szabadkígyós, Újkígyós: alvóváros-jellegű települések, az agrártevékenység távlatban is viszonylag nagy részarányával. D) A városrégió belső kapcsolatrendszerére vonatkozóan: a) A városrégió legintenzívebb intercentrális kapcsolata a bizonyos fokú funkcionális munkamegosztáson alapuló Békéscsaba-Gyula közötti. Bár e kapcsolat enyhe békéscsabai fölényt mutat, alapvetően kiegyensúlyozottnak tekinthető. b) Békéscsabának Békéssel és Mezőberénnyel intenzív, Sarkaddal közepes intenzitású kapcsolatai vannak. Mindhárom relációban a megyeszékhely dominanciája mutatható ki. c) A Gyula-Sarkad kapcsolat intenzív és gyulai dominanciát mutat. d) A közepes intenzitású Békés-Mezőberény kapcsolat kiegyensúlyozott. e) A városrégió ENY-i és EK-i tagjai között a közvetlen kapcsolat minimális. A fentiekből talán kiderült, hogy nem javasolunk semmiféle közigazgatási egyesítést. A kérdés - a lényegre tapintó módon - egyébként már így is felmerült: „...az ellátottsági színvonal társadalmilag elismert mértéke nagyobb lett volna, hogyha Békés Békéscsabával egyesült volna." (Dányi P. 1976, 306. o.) Bár a közigazgatási egyesítést még hosszú ideig nem tartjuk valószínűsíthetőnek, keressük azt a köztes struktúrát, mely a városrégió ellátottsági színvonalának társadalmilag elismert mértékét a többi, de egy közigazgatási egységben összefogott százezres népességkoncentráció szintjéhez közelíti. A tervezési-szervezési-irányítási szisztémának ez a fokozata a mostani városi és megyei szint között áll, és az általunk használt értelemben véve ismeretlen a magyar gyakorlatban. Reméljük, hogy az örökösen változó, fejlődő valóság igénye hamarosan létrehozza. 5. Összegzésként A szakirodalomban fellelhető adatok, a nemzetközi és hazai tendenciák értelmezése és óvatos extrapolálása, valamint a közép-békési városrégió egészére és egyes tagjaira (Békéscsaba, Mezőberény) vonatkozó eddigi részletvizsgálataink eredményei alapján az alábbiak kellő biztonsággal megállapíthatók : a) A közép-békési városrégió már ma is létező, definiálható struktúra. b) A magterületen kívül Mezőberény, Sarkad földrajzi kisvárosok és még néhány kisebb település is szerves része ennek a struktúrának. c) Mindazok a folyamatok, melyek e struktúrát létrehozták, a jövőben is hatni fognak, így a középbékési konurbálódás a jövőben erősödni fog. d) Miután e konurbálódás objektív folyamat, rajtunk áll, hogy spontán elemeit hagyjuk-e érvényesülni, vagy termelési módunkban rejlő előnyünket kihasználva tervszerűen befolyásoljuk, „irányítjuk" azt. e) A fejlesztést minél előbb és hatékonyabban koordinálni kell. t) Meg kell találni a struktúra működtetésének leghatékonyabb, leggazdaságosabb szervezeti-közigazgatási formáját, mely a régiót alkotó települések alapvető érdekeivel is összhangban áll. 346