Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Papp János: A Kner-könyvkiadás történetéből (A könyvművészeti kísérletezés évei)

A Knerék eddigi kiadói gyakorlatában szokatlan ajánlás valószínűleg Divéky kérésére került a kötetbe. Ezt igazolja Kner Imréhez írt egyik levelének alábbi részlete: „.. .Itt küldöm az ígért 7 rajzot a címlappal. Az én nevemet csak a belső címlapon kérem alkalmazni. Igen szeretném, ha Ön néhány szóval a belső cím hátsó oldalán megjegyezné, hogy ezen igénytelen kis rajzok nem akarnak mások lenni, mint kis pillanat-felvételek, kis impressziók.. ,"

13 A sorozatot indító mű megválasztása nem tűnik szerencsésnek, ugyanis Balázs Béla harctéri naplója nem tartozik legjelentősebb alkotásai közé -, minden bizonnyal aktualitása miatt esett éppen erre a művére Kner Imre választása. A könyv fogadtatása így is kedvező volt: „...Balázs Béla tükre - ha olykor torzít is finoman, művészien csiszolt. Könyve az írásművészet gazdagságával ékes..."

1

4-írja A Hétben Kosztolányi Dezső. „...Balázs Béla különös, eredeti és egyénien rendkívüli. A harctereken felülemelkedő ez a könyv.. ."

1

5 - „.. .Balázs Béla könyve nemcsak szép és művészi könyv, de jelentős lélektani dokumentum is. A költő és a tömeg, az egyén és a tömegháború lélektanának egyik legmeggyőzőbb, legmélyebb vizsgálása..,"

1

6 Kivétel nélkül dicsérték a kritikusok a kötetet illusztráló Divéky-rajzokat, valamint a tipográfiai megoldást: „...Balázs Béla könyve külső megjelenésére is előkelő hatású. Egy nagy ambíciójú vidéki nyomdásznak, Kner Izidornak alkotása, ki a maga művészies törekvéseihez értékes segítőtársra tett szert Divéky Józsefben, ebben a külföldivé, majd újra magyarrá lett kiváló grafikusban. Famctszcrű rajzai és vignettái eredeti képzeletnek és fejlett, amellett a könyvdíszítés technikájában is teljesen otthonos ízlésnek alkotásai..."

1

7 Az első kiadványt néhány héttel később követte a következő: Kosztolányi Dezső: Tinta című munkája. A 63 karcolatot tartalmazó összeállításban - ahogyan a szerző az elöljáróbeszédben írja - „egy ma élő ember, ki nem ért a magas politikához és egyéb hasznos tudományhoz, elmondja, mit látott maga körül abban a korban, melyet a hozzáértők nagynak tartottak." E kis miniatűrökben saját koráról, utazásairól, a mindennapi élet hétköznapjairól, ünnepeiről, az ifjúságról, a halálról, az írás mesterségéről közöl vallomásokat Kosztolányi. Kis köznapi történetek ezek, amelyeket az író írásművészete tett értékessé és olvasmányossá. A kötet tipográfiai megoldására az egyszerűség a jellemző. Szolid a címlap (Örkényi István munkája), melyen a szöveghez mindössze egy középen elhelyezett kis díszítmény járul. (2. kép.) Nincs szövegközi illusztráció sem, a karcolatokat indító iniciálé, illetve befejező záródísz mellett hatásosan érvényesülnek a garmond fokozatú (a verses részek esetében kurzív) betűkből formált szövegoldalak. Az újszerű megoldás nagy feltűnést keltett. Bölöni György kritikájában így méltatta: „...külseje ritka tetszetős. Egyszerűen ízléses szürke fedél, zöld és fekete betűk, zöld könyvsarok, zöldszínű könyvvágás, öreges címbetűk, régi záródíszek.Pesti nyomdák elmehetnek ízlést tanulni ahhoz, aki nyomta és kiadta: Gyomára, Kner Izidorhoz."

1

8 A háború adhatott indítékot ahhoz, hogy a folytatást Jászay-Horváth Elemér: Tábortüzek című verseskötetének kiadása jelentse. Az orosházi költő 1914-1916 között született 46 verse Örkényi István háborús hatású címlapjával (3. kép) készült füzetben, garmond kurzív betűkkel, újszerű formátumban (135x100) került ki a nyomdából. Az irodalmilag kevésbé értékes költeményeket tartalmazó összeállítás kiadását - az aktualitáson túl - talán a költőhöz fűződő régebbi ismeretség miatt vállalta Kner Imre. Az 1916-os év kiadványait a Balázs Béla sorozat Tristán hajóján című kötete zárta le. A költemények értékéről nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes kritikusok egyértelműen dicsérték, elismerték; modernségét méltatták: „...Balázs Béla az új irányú magyar 310