Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Káplár Károly: Az eszközkoncentráció hatása az orosházi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben

ber 6." lett, 8751 ha közös területtel, 177373 m/Ft közös vagyonnal. Ez a szövetkezet az 1975. évi zárszámadás alapján 201799 m/Ft halmozott termelési értéket produkált. A szövetkezet töretlen fejlődésének a súlyát, jelentőségét csak emeli, hogy 1974-ben egyesült a helyi Dózsa Termelőszövetkezettel, amelynek 1970. évi gazdálkodása 7480 m/Ft veszteséggel 2445 m/Ft alaphiánnyal zárult. Az egyesülés idején még 470000 Ft hitelren­dezési kötelezettség állt fenn. Az összevonások eredményeképpen változások történtek a vetésszerkezetben. Emelkedett a szemes terményt adó kultúrák részaránya a közös szántón belül. 1971-ben a közös szántó 64,6 1972-ben 72,3 1973-ban 72,6 1974-ben 75,9 1975-ben 77,1%-án termeltek szemesterményt (búzát, őszi- és tavaszi árpát, zabot, kukoricát és napraforgót.) Ez a vetésszerkezet az egyszerűsödés irányába hatott, jelentősen növelte az élőmunka ter­melékenységét, biztosította a gazdaságosságot, s mivel ezek a kultúrák teljesen gépesítettek - a vetéstől a betakarításig -, megoldott a növényvédelmük, termelésük a szövetkezetek vezetésére nézve viszonylag a legkisebb gondot jelentette. Különösen szembetűnő módon emelkedett a kukorica-vetésterület részaránya, az 1971. évi 19,8 %-ról 1975-ben 40,2 %-ra, több, mint duplájára. A kukorica-részarány ilyen erőteljes emelkedését jelentős mértékben előmozdította, hogy a szövetkezetek túlnyomó része bekapcsolódott a kukoricatermclési rendszerekbe (IKR, BKR stb). A szövetkezetek a fejlesztési alapok koncentrációja következtében emelni tudták a mű­trágya-felhasználást, és lehetőségük nyílt a termelési rendszer követelményét kielégítő nagy teljesítményű speciális gépek beszerzésére - (vagy a rendszer törlesztésre adta) - így vállalkozhattak egy kultúra, nevezetesen a kukorica nagyarányú termelésére. A kukorica részarányának emelését segítette a hibridválaszték is, a tenyészidőben mu­tatkozó különbségek szerint. A termesztett hibridek eltérő tenyészideje miatt a csúcsmunkák „széthúzása" vált lehetővé. A nagyobb üzemek tömbösítették a kukorica vetésterületét, így 6-800 hektáros kukorica­táblákat is alakítottak. Ki kell emelni, hogy míg a szemesterményt adó kultúrák területi részaránya a IV. ötéves tervidőszakban 26,6 %-kal emelkedett, a termés mennyisége 65,1 %-kal nőtt. A III. ötéves terv idején elért átlagterméshez mérten a búza átlaga 27,6 q/ha-ról 38,5 q/ha-ra, a kukorica átlaga 37,3 q/ha-ról 57,7 q/ha-ra emelkedett 1971-75 között. A búza termésátlaga évi 7,9, a kukoricáé 10,9 %-kal emelkedett a IV. ötéves terv idején. A IV. ötéves terv során felhasznált műtrágya-hatóanyag, valamint a szemesterményter­més mennyiségének összefüggését az 1 q szemtermés termeléséhez felhasznált műtrágya­hatóanyag alapján mutatom be. (Lásd az ábrát.) Kultúránként külön-külön a műtrágya-felhasználás nem állt rendelkezésre. Feltételezem, hogy a nem szcmesterménnyel elfoglalt területek hasonló arányban része­sültek műtrágyában. 300

Next

/
Thumbnails
Contents