Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Várai Mihály: A termelés színvonala és a szakember-ellátottság helyzete Békéscsabán és környékén

hasznosítása crdckcbcn 1977. január i-től megalakult a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés. Ennek keretében 22 termelőüzem, szervezet tért rá az együttműködés új formájára. Céljuk az ipari jellegű és a hagyományos termelés ütemesebb fejlesztése. Az egyesüléshez tartozó üzemek állományi létszáma megközelíti a 14 ezer főt. Az álló- és forgóeszközök értéke meghaladja a 4 milliárd Ft-ot. A földterület 83390 hektár, melyből 86,5% szántó. Az alapító okirat szerint a közös tevékenység megalapozását fejlesztési alapjaik egy részének átengedésével biztosítják. Hozzájárulnak a termelés, a feldolgozás és az értékesítés jobb megszervezéséhez, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítéséhez. A termelés hatékonysága Az ipari termelés hatékonyságának vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy a termelékenység növekedése szerény mértékű volt. Vállalataink az előző tervidőszakokban nem tudták realizálni a 8o-20%-os fejlődési arányt. Az V. ötéves terv előirányzata már e téren is kedvezőbb. Az élőmunka-felhasználás lehetőségének csökkenésével szinte kényszerűen emelkedik az eszközállomány, ezzel egyidőben az egy foglalkoztatottra jutó állóeszközök értéke. Az V. ötéves terv időszakában 15,4%-kal gyorsabban nő az egy főre cső állócszközállomány, mint a termelés volumene. Az 1000 Ft termelési érték előállításához 10,4%-kal több állóeszköz és 11,6%-kal kevesebb forgóeszköz felhasználást irányoznak elő. Az összes eszközérték-felhasználás - figyelembe véve a forgóeszközök csökkenését - az 1000 Ft termelési értékhez viszonyítva 3,2%-os növekedést mutat. A rendelkezésünkre álló eszközállomány elhasználódása gyorsabb, mint az újonnan termelésbe álló eszközök értéke. Pl.: 1975. évben 1,5 milliárd, 1980-ban 2,9 milliárd Ft értékű eszközclhasználódással számolunk, a növekedés mértéke kb. 87-88%. A vállalati eredményben az 1000 Ft-ra eső csökkenés mértéke mintegy 2%. A munkaerő javuló kihasználására utal az a körülmény, hogy az egy főre jutó vállalati eredmény mintegy 30%-kal növekszik. Az összes kifizetett munkabér a termelési értékhez viszonyítva, mint költségtényező 10,7%— ról 9,8 %-ra csökken, az egy foglalkoztatottra jutó munkabér 27%-kal nő. (2. számú melléklet.) A mezőgazdasági termelés hatékonysága kedvezőbb tendenciát mutat. A termelékenység növelésében az elhatározások az iparénál jobbnak bizonyulnak, mivel a termelés növelését létszámcsökkentéssel oldják meg. Az egy főre jutó termelés lassabban nő, mint az eszközállomány. A munkabérfelhasználás egységnyi termelési értékre jutó aránya 14,5%-kal csökken, az egy dolgozóra jutó jövedelem 23,3%-kal emelkedik. Az eredménynövelő törekvés pozitív megvalósulása a megszilárdulást segíti. Összegezve: a termelés mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az előző időszakhoz viszonyítva jobban igazodik a lehetőségekhez. A tervek célratörőek és komoly erőfeszítésbe kerül megvalósításuk. A termelésre jelentős hatással van a közlekedés és kereskedelemi tevékenység fejlettségi szintje is. Békéscsaba közlekedési helyzete igen kedvező, útvonalai mind a fővárossal, mind a megye és az ország más részeivel jó kapcsolatot biztosítanak. A vasúti és közúti közlekedésben dolgozók együttműködése a termelőüzemekkel javult, tevékenységük kölcsönösen kiegészíti egymást. A vasúti csomópontunkon a városban fel- és leadott áruk mennyisége meghaladja a 130000 vagont. A Békéscsabán megrakott vasúti kocsik száma megközelíti az évi 25, a kirakottaké meghaladja a 34 ezret. A megyei 8. sz. Volán Vállalat teheráru forgalma megközelíti az évi 500 000 vagont. A termelés zavartalansága elképzelhetetlen 294