Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Várai Mihály: A termelés színvonala és a szakember-ellátottság helyzete Békéscsabán és környékén

Ezért a vizsgálat alá vont terület a Békéscsabán és igazgatási határain belül eső községekben működő állami és szövetkezeti vállalatok, gazdálkodó szervezetek felügyelete alá tartozó egységekig terjed. Ez a módszer alkalmasnak tűnik a fejlődés tendenciájának bemutatására és érzékeli a város funkciójának változásait is. A termelés színvonala A termelés színvonalának bemutatása olyan gazdasági területen, mint Békéscsaba, nehéz feladat. Nincsenek hivatalosan kimunkált, összesítő adatok. A KSH átfogóan csak a megyére vonatkozóan végez esetenként ilyen számításokat. A helyi vezetés nem nélkülözheti az irányítása körébe tartozó terület legfontosabb tevékenységéről, a termelés alakulásáról szóló információt. Szükségszerűen kialakult az MSZMP városi bizottság gazdaságpolitikai osztályának szervezésében a hatáskörünkbe tartozó üzemek tevékenységének megfigyelése, számszerű beszámoltatása, a gazdasági tevékenység koordinálása. Néhány közgazdász és más szakember bevonásával a beérkezett információkat társadalmi munkában elemzés alá vontuk. Az eredmények összesítésével területi, ágazati megállapításokra is törekszünk. Ilyen összesítés készült a II. III. IV. ötéves terv teljesítéséről és az V. ötéves terv célkitűzéseiről. Ezért vállalkozhattam arra, hogy reprezentatív adatok alapján bemutassam városunk és környéke dolgozóinak munkasikereit, a termelés növekedését, illetve jelenlegi színvonalát. Összehasonlítási alapul vettem az elmúlt 15 évi létszám- és termelési érték alakulását. Egyrészt azért, mert nálunk is ez az időszak volt a legeredményesebb. Másrészt, mert az extenzív fejlődés fokozatosan, de a IV. ötéves tervvel lezárult. Megérlelődtek a termelés növelésének új feltételei. Az V. ötéves tervben a fejlesztést csak intenzív úton valósíthatjuk meg. Ez a megállapítás nem jelenti azt, hogy az elmúlt 15 évben csak élőmunka alkalmazásával növeltük a termelést. Inkább azt kívánom érzékeltetni, hogy nálunk kb. 10 évvel később értük cl azt a foglalkoztatási szintet, ami az iparilag fejlett körzetekre jellemző volt. Ebből kifolyólag az ipari termelés növekedése csak a IV. ötéves tervidőszak vegére származott nagyobb részben a termelékenység növekedéséből. Előreláthatólag, mint ahogy azt a túloldali I. sz. melléklet ábrája is mutatja, ebben a középtávú tervidőszakban felelünk meg a szükségszerűség alapján velünk szemben támasztott gazdaságpolitikai követelménynek. A termelés növelését több mint 85%-ban a termelékenységjavulásával oldjuk meg. Békéscsaba város és környékének termelése állandóan növekvő tendenciát mutat. Fejlődésére legnagyobb hatással a megváltozott szocialista termelési és elosztási viszonyok voltak. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 1976-ban 3 4 200, a mezőgazdaságban 6 200 volt. Az ipari termelés értéke meghaladja az évi 10,3, a mezőgazdaságé az 1,2 milliárd forintot. Az álló- és forgóeszköz állomány az iparban 8,3, a mezőgazdaságban 1,8 milliárd forint. Az V. ötéves terv termelésnövekedés-előirányzata az iparban 46,3, a mezőgazdaságban 27,7%-os. A fejlesztési elhatározások megfelelnek az MSZMP XI. kongresszusán meghatározott programnak, a fejlett szocializmus építés követelményeinek. Békéscsabán és közigazgatási területén (Mezőberény, Csárdaszállás, Köröstarcsa, Kétsoprony, Telekgerendás, Gerla községekben) valamivel több mint 85000, vonzáskörzetében kétszer annyi ember él, mint a városban és környékén. A 7 felsőfokú szerepkörrel felruházott városhoz viszonyítva az iparban foglalkoztatottak aránya szerint középszinten helyezkedik cl. Az ország ipari és mezőgazdasági termelésének 1,2%-át adja. Termelési szintjével felzárkózott olyan régi, több évszázados városokhoz, mint Kecskemét, Szolnok, Kaposvár. 291