Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

KULCSÁR VIKTOR-LACKÓ LÁSZLÓ (szerk.) Magyarország megyéi és városai Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1975. 656 old. MOSOLYGÓ LÁSZLÓ Hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére jelent meg e terjedelmes - a feldolgozott témához képest azonban mégis szűkszavú - könyv, tizenkét ismert, területfejlesztéssel foglalkozó szakember tollából. A kötet szerzői arra vállalkoztak, hogy területi vonatkozásaikban mutassák be az elmúlt három évtized gazdasági-társadalmi fejlődésének eredményeit, problémáit, s a jövő legfontosabb feladatait. A bevezető tanulmányt Kulcsár lektor írta: „Hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése és annak fontosabb területi vonatkozásai" címmel. Ebben a szerző előbb gazdaságunk főbb területi problémáit, a megoldásukra irányuló intézkedéseket, s az elért eredményeket érinti. A továbbiakban az egyes gazdasági ágazatok fejlődéséről, az életkörülmények változásáról, település- és területfejlesztési politikánk időszerű feladatairól kapunk vázlatos képet. Az összefoglaló jellegű tanulmány jó érzékkel ragadja meg társadalmi-gazdasági fejlődésünk fő vonásait, ezek területi vetületét, s csak sajnálni lehet, hogy túlságosan szűkreszabott. A fővárosunkkal és a megyékkel foglalkozó tanulmányok egységes szerkesztői koncepció alapján kerültek kidolgozásra. Minden fejezetet a megyék természeti adottságainak vázlatos értékelése vezet be. Ez sok esetben jóformán csak a tájékozódásra szolgál, de mindig kifogásolható a tájpotenciálnak, valamint a természet és társadalom adott térségben jellemző kapcsolatainak részletesebb feldolgozása. A fejezetek a demográfiai helyzet, a gazdasági szerkezet, az életkörülmények és a településhálózat változásainak, s jelenlegi állapotának bemutatásával folytatódnak. A társadalmi-gazdasági fejlődés irányának vázolása után a megyék városainak vizsgálatára kerül sor, amely azonban a problémák mélyebb kifejtésének hiányában az ismertetés szintjén marad. A könyv egyetlen város, érthetően Budapest vizsgálatának szentel tágabb teret. Az agglomeráció problémáját azonban Pest megyénél tárgyalja. Logikai megfontolások alapján a fővárosi agglomerációs gyűrűt célszerűbb lett volna a Budapestet bemutató fejezetben vizsgálni, hiszen az agglomerációs zónát sajátos problémáival együtt a főváros hozta létre, s ezzel való kapcsolatainak mértéke messze felülmúlja a megye más településeivel való kapcsolatainak intenzitását. A fejezeteket az elmúlt három évtized legfontosabb eseményeit rögzítő naptár és irodalomjegyzék zárja. A bevezető tanulmány a három évtizedes szocialista építőmunkát jellemző társadalmigazdasági folyamatok területi vonatkozásainak bemutatását ígéri. A választott területi közigazgatási egységek - elsősorban a megyék - azonban a legtöbb esetben nem esnek egybe a gazdasági területegységekkel. Az előbbiek merev alkalmazása, a vonzáskörzeti kapcsolatok és a gazdaság „vérkeringését" jelentő anyag- és energiaáramlások tér- és időbeli vonatkozásait bemutató mondanivaló hiánya a könyv tartalmát sematikussá teszi. A megyéket mintegy „összemossa", s a gazdasági fejlődés tér- és időbeli ütem-differenciáiról nem kapunk eléggé plasztikus képet. A kötethez tartozik 204 szövegközi és 21 függelékként közölt táblázat. Mivel a táblázatok egységes szempontok alapján készültek, alkalmat nyújtanak az egyes megyék eltérő gazdasági fejlődésének összehasonlítására, azonban a városokra vonatkozó fejezetenkénti egy táblázat szegényes. A kötet kézikönyv jellegénél fogva az is kifogásolható, hogy a függelékben közölt táblázatokban csak megyékre vonatkozó adatok vannak. A könyv tartalmát gazdagította volna, ha éppen a statisztikai kiadványokban föl nem lelhető adatokat is közöl. A Békés megyének és városainak felszabadu252