Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - SZEMLE

TANULMÁNYOK... 1976 Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának kiadványa Szerkesztette: Juhász József SZŰCS ALAJOS Az MSZMP Békés megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága - folytatva az eddig jól bevált utat - immár harmadik tanulmánykötetét jelentette meg a széles olvasóközönség számára. A „Tanulmányok... 1976" valamennyi témáját az intézmény függetlenített, illetve tiszteletdíjas tanárai írták. Ez jelzi már azt a fejlődési folyamatot, hogy Békés megye gazdasági, politikai és társadalmi előrehaladásának tudományos vizsgálatát, elemzését - más kutatói csoportokhoz hasonlóan - egy viszonylag szűkebb, de egységesebb alkotói kollektíva bocsátotta közre. A kötetben szereplő munkák elvi következetességgel és sokoldalúan tárják fel a megye társadalmi, gazdasági életének és politikai arculatának változását meghatározó törvényszerűségeket, azok sajátos mozgását, fejlődésük főbb tendenciáit. A szerzők egy kisebb csoportja azonban országos szinten jelentkező időszerű elméleti és gyakorlati kérdéseket dolgozott fel, amelyek természetesen - több ponton is - kapcsolódnak szűkebb pátriánk ideológiai, társadalompolitikai problematikájához. A tanulmánykötet szerkezeti felépítésében is tükrözi, hogy az írók egyrészt az MSZMP XI. kongresszusának határozataiból fakadó feladat- és célrendszerek megvalósításának elméleti és gyakorlati útjait kutatják, másrészt bepillantást engednek az Oktatási Igazgatóság belső életének egy-egy munkaterületén folyó tartalmi, módszertani tevékenységbe. így a kötet 19 szerzője lényegében igyekezett választ adni azokra az aktuális témakörökre, amelyek mind az intézmény hallgatóit, mind a szélesebb - politikai, ideológiai kérdések iránt érdeklődő - olvasóközönséget foglalkoztatják. A könyv első tanulmányát Hajnal Károlyné írta: „Békés megye iparának fejlődése a IV. ötéves terv időszakában" címmel. A szerző plasztikusan ábrázolja, szemléletesen elemzi megyénk iparának ágazati struktúraváltozását, megnövekedett szerepét. Statisztikai adatokkal illusztrálja a foglalkoztatottság, termelékenység szintjét, az ipar koncentráltságának fokát, valamint területi elhelyezkedését, s ezekből von le megfelelő következtetéseket az V. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésére vonatkozóan. A közvéleményt állandóan foglalkoztató témát dolgozott fel ár. Bereczki Elemér: ,,A parasztság fogalmához" című munkájában. A parasztság megváltozott társadalmi helyzetét és történelmi szerepét vizsgálja, és elméleti síkon vitába száll a különféle torz nézetekkel, állásfoglalásokkal. A kongresszusi dokumentumokból kiindulva elvi következetességgel tisztázza a marxizmus-leninizmusnak az osztályokról szóló tanítását, s a parasztságnak mint osztálynak megváltozott szerepét a szocializmus építése során. Az adott keretek között tömören jellemzi a parasztság közös, általános, objektív tulajdonságait, annak sajátos egységét, és az ebből fakadó fejlődésének ellentmondásosságát. ,,A szövetkezeti tulajdon fejlődési tendenciái"val foglalkozik írásában dr. Égető Emese. Behatóan elemzi a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának feltételeiben, módjában végbement változásokat, amelyek természetesen hatással voltak a szövetkezeti tulajdon megszilárdulására, fejlődésére. A szövetkezeti tulajdon fejlődési irányainak jellemzésével képet alkot249