Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)
1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Zilahi Lajos: Adatok a tanyai iskolák felszabadulás utáni életéről
lás megváltoztatásával, bár a testület állásfoglalásában Kálmos Mihály igazgató határozottságának döntő szerepe volt. Szülői értekezleteken ismertették a fakultatív vallástanulás bevezetéséről szóló hivatalos tájékoztatást. A szülői értekezleteken voltak ugyan kérdések, aggályok is, de ellenséges szembenállás, rosszindulatú ellenszegülés nem volt. A tanév folyamán a hittan még beépült a heti órarendbe, az órákat a tantermekben tartották. A szenttornyai puszta iskoláinak környékén nem volt templom vagy kápolna, ezért az egyház igazodott az iskolához. A szülők egy részének magatartásában ez az ellentmondás hosszabb ideig megmaradt még, hogy helyeselték a demokratikus változásokat, a vallástanulás kérdésében azonban a régit támogatták. Érthetetlen nosztalgia volt ez, itt, a vallásos életnek kevéssé kedvező pusztán. Az 1946/47-es tanév a júniusi összefoglalókkal zárult. Ezeken a szülők mellett a testület tagjai is részt vettek. A nevelőtestület ezután még egy értekezletet tartott, ahol az igazgató a tanulmányi munka, a mulasztások elemzése mellett szólt a demokrácia erősödéséről is. A testület örömmel vette tudomásul, hogy a körzeti általános iskola kialakítása mellett az Eötvös-pusztai iskola is előnyös helyi besorolást kapott. Egyelőre azonban az Eötvös-tanyai iskola kéttanerőssé fejlesztése nem mozdult előre. A város 1947 nyarán két fejlesztéshez is hozzáfogott. Részben a Haraszti-földön, másrészt a központi iskola építésének előkészítéséhez. A város két volt nagybirtokos kastélyának átadásával építőanyagot biztosított a szentetornyai és a pusztaszenttornyai körzeti általános iskola építéséhez. Mindkét kastélyt (JJÍmer-kastély, Pipis-kastély) 3660 négyszögöl telekkel adta át a város, hogy azt is hasznosíthassák az iskolák. 1 9 Az 1947/48-as tanév előkészítése jegyében az iskolaszék pályázatot hirdetett a szántómajori iskola tanítói állására. (1946 márciusa óta itt helyettes tanítók tanítottak.) A pályázat meglepő eredményt hozott: 8 pályázat érkezett időre, de a határidő után is kapott még egy jelentkezést az iskolaszék. A három Békés megyei pályázó mellett még öt másik megyéből érkezett pályázat (Csongrád 1; Győr-Sopron 2; Hajdú-Bihar 1; Heves 1; Szabolcs-Szatmár 1). Az iskolaszék 1947. augusztus 26-i hatállyal a békéssámsonijelentkezővel, Ilovszki Béláné tanítónővel töltötte be az állást. 2 0 Az 1947/48-as tanév kezdetekor a tanyai iskolák is a felszabadulás utáni legelőnyösebb helyzetből indultak. Lépések a demokratikus iskola megteremtéséért 1947 őszén a tanyai nevelők is - a napi pedagógiai munka mellett - a korszerűbb és demokratikusabb iskola előkészítésén dolgoztak. A földosztás, a gyárak, bankok államosítása után az oktatás területén is változásokra vártak. Sokminden megváltozott vagy új úton indult el a három év alatt, de az iskola korszerűsítése, demokratizálása további lépéseket kívánt. A második félév kezdésekor, 1948 elején élénk mozgolódás volt az iskolákban. Az igazgatót szervezési feladatok foglalkoztatták (tanteremépítés, az általános iskola megszervezése), a tavaszi szünet után pedig nagy igyekezettel látott hozzá az úttörőcsapat megalakításához és az államosítással kapcsolatos előkészítő munkákhoz. Az iskolákban pedig az MNDSZ és a demokratikus pártok ifjúsági szervezetei hozták mozgásba a nevelőket és tanulókat. A pedagógiai munka korszerűsítésével mind többet foglalkoztak a tanyai iskolákban is. „Módszeres órákat" addig is tartottak, a megyei tanfelügyelő utasítása azonban a tanyai iskolákban havonta kötelezővé tette a tantestületi értekezletekhez kapcsoltan egy-egy bemutató óra tartását. 2 1 A bemutató foglalkozást megbeszélés követte, majd a korábbi gyakorlatnak megfelelően az igazgató javaslata alapján általában jegyzőkönyvi dicséretben részesítették az órát tartó nevelőt. Az óra megbeszélése során a munkák további javítására is több javaslatot megfogalmaztak. Az áprilisi ülésen például minden iskolában könyvtár felállítását javasolták. 236
