Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Merényi László: Adatok a Békés megyei politikai mozgalmakhoz 1913 nyarán és őszén

Az ipari és a földmunkások körében nagy volt a munkanélküliség. Ez gyengítette a megye munkásmozgalmát 1913 folyamán. (Kiss László békéscsabai főszolgabíró egyik bizalmas jelentésében úgy vélekedett, hogy a város szervezett munkásainak majdnem felcreszc - főként az építőipari és kubikos szakmákban - munka nélkül van, s ezért nem végez aktív mozgalmi tevékenységet...)

3

9 A békéscsabai függetlenségiek lapja egyik szeptember elejei riportjában megrázó képet rajzolt a munkanélküliek helyzetéről. Az újság tudósítója felkereste a munkásotthon előtt várakozó tömeget. A sokszáz munkanélküli elpanaszolta, hogy amióta leálltak az építkezések, nem tudnak keresethez jutni. Miközben teltek az órák, a várakozók száma az „emberpiacon" egyre növekedett. Munkásasszonyok is jöttek szép számmal. „Nincs mit ennünk!" - mondták a riporternek. A tudósítás azzal a megállapítással végződött, hogy a helyzet meglehetősen kilátástalannak látszik.

4

0 Súlyosbító körülmény volt az, hogy ekkoriban ért véget a nyári főszezon. Várható volt, hogy az őszi és a téli hónapokban még nagyobb lesz a munkanélküliek száma. A munkásság országszerte felismerte, hogy a munkanélküliség és a nyomor összefügg a kardcsörtető külpolitikával és a létszámemeléssel. A Szociáldemokrata Párt elhatározta, hogy október 12-én hazánk számos városában tiltakozó gyűléseket rendez. Békéscsaba is bekapcsolódott ebbe a mozgalomba. Itt is plakát formájában ragasztották ki a gyűlésekre való - országosan egységes - felhívást. ,,Ujabb és újabb katonai terheket akarnak ránk zúdítani, ki akaiják szívni utolsó csöpp vérünket is ezek a telhetetlen vámpírok - hirdette a szocialisták falragasza. - Az országot irtózatos munkanélküliség sújtja, munka és kenyér kell, ők pedig katonáéknak liferálják az utolsó falat kenyérre valót!"

4

1 A városban komoly előkészítő és szervező munka folyt az október 12-i megmozdulás érdekében. Közben azonban a hatóság sem tétlenkedett. A főszolgabíró a gyűlésre felhívó plakátokat lekapartatta a házak faláról. A megmozdulást is be szerette volna tiltani, de aztán meggondolta magát.

4

2 Az október 12-i népgyűlést a Hunyadi téren rendezték meg. Sokszáz munkás jelent meg ezen.

4

3 Kárász Gyula lett a gyűlés elnöke. Silberstein (későbbi nevén Somló) Dezső fővárosi kiküldött mondott beszédet. Elítélte ,,a mai korrupt kormányzati rendszert", amely „a néptől kizsarolt adófillérekből gyűlt milliókat katonai terhekre költi, a munkásságot pedig nyomorban tartja." Élesen tiltakozott „a népnek újabb katonai kiadásokkal való megterhelése ellen". Szavai nagy tetszést keltettek. Egyúttal helytelenítette azt is, hogy Békéscsaba illetékes tényezői semmit sem tesznek a munkanélküliség enyhítésére. Elítélte a helyi hatóságok magatartását is a gyűlés előzményeivel kapcsolatban.

4

4 Silberstein beszéde után a főszolgabíró kért szót. Igyekezett mentegetni a hatóságok eljárását, mondván, hogy „nem szándékoztak" a gyűlést betiltani. (Az előzmények nem éppen erről tanúskodtak!) Megjegyezte, hogy „a hatóság nem szüntetheti meg a munkanélküliséget". (Ezt egyébként senki sem állította!) Ismertette a városi közmunkákra vonatkozó terveket. Silberstein erre azonnal válaszolt. A jelenlévők nagy tapsa közepette mondta ki: ha a hatóság valóban tenni akarna a munkanélküliség ellen, „a kormánytól azt követelnék, hogy az ország pénzét ne haszontalan katonai terhekre pocsékolják, hanem a szükséges állami épületekre, kórházakra, iskolákra stb. költsék."

4

5 A gyűlés végén ennek szellemében hoztak határozatot. A Szociáldemokrata Párt október 19-21. között tartotta XX. kongresszusát. Ennek előkészítésére Békésben is figyelemre méltó agitációs és szervező munka folyt. (Sajnálatos kivételt képezett Orosháza, amelynek pártszervezete senkit sem küldött a kongresszusra.)

4

6 A megyét - Békéscsabáról és más városokból - többtagú delegáció képviselte a nagy tanácskozáson. A kongresszus szavazatszedő bizottságába beválasztották Nyilas András békéscsabai szociáldemokrata küldöttet is.

4

7 A nagy tanácskozáson sok szó esett a külpolitikáról és a háborús veszélyről is. A kongresszus végén elfogadott határozat - többek között - tiltakozott „az osztrák-magyar külpolitikának folytonos nemzetközi bonyodalmakat felidéző s az országot gazdaságilag 228