Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Merényi László: Adatok a Békés megyei politikai mozgalmakhoz 1913 nyarán és őszén

folyamán az élesen Habsburgellenes Országos Köztársasági Pártnak a tevékenysége. Ennek a mozgalomnak éppen Békés megye volt az egyik fellegvára.

1

0 Békés megye haladó közvéleménye már 1912 ősze és 1913 tavasza között is részt vett az országos békemozgalomban.

1

1 Ezekben a hónapokban számos tanújelét adta háborúellenes tiltakozásának. Mikor 1913 májusában végetért az első balkáni konfliktus, a békési baloldali erők (szocialisták és polgári demokratikus csoportok) is azt remélték, hogy a külpolitikai válság befejeződött. Ez a várakozás azonban korainak bizonyult. Alig ért véget az első balkáni háború, a Monarchia urai máris igyekeztek kirobbantani a másodikat. A bécsi vezető körök agresszív szándékait támogatta a Magyarországon hatalmon lévő finánctőkés-nagybirtokos „nemzeti munkapárti" kormányzat. Közgyűlöletnek „örvendő" vezérét: Tisza Istvánt 1913. június elején nevezte ki a király miniszterelnökké. Alig lett Tisza a kormány feje, máris háborús kardcsörtető nyilatkozatot tett. Június 19-én beszédet mondott a parlamentben. A bécsi vezető körök szándékainak megfelelően nyíltan biztatta Bulgáriát szomszédai megtámadására.

1

2 Tisza megnyilatkozása országszerte felháborodást keltett. Ezekben a napokban hazánk több városában került sor tiltakozó gyűlésekre. Békéscsabán is megmozdulást akart rendezni a munkásság és a polgári baloldal. Tiltakozni akart a kormány kiil- és belpolitikája ellen. A hatóság azonban betiltotta a tervezett népgyűlést.

1

3 Június végén érkezett meg annak a híre, hogy a balkáni államok között kitörtek az ellenségeskedések. A Békés megyei közvélemény is aggodalommal figyelte ezeket a fejleményeket. Megindult a háborúellenes agitáció. Ezt támogatta a helyi ellenzéki sajtó is. Egyik cikke a kardcsörtető külpolitikával kapcsolatban megjegyezte: „És ha ez az egész megrontott ország számon kéri, hogy mért kellett neki egyesztendei mozgósítás irtózatos kárát s költségeit viselni, mért kellett a legszörnyűbb gazdasági válság terheit nyögni, - mit válaszolnak erre?"

1

4 A balkáni válsággal kapcsolatban 1912/13-ban országszerte sok tartalékost és póttartalékost behívtak katonai szolgálatra. Ez Békés megyét is érintette. 1913-ban a tömeges behívások az itteni munkásság ellenszenvét keltették fel.

1

5 A tavaszi és nyári hónapokban általános volt a követelés a hazai közvéleményben: engedjék haza a tartalékos és póttartalékos katonákat. Ezt a jogos kívánságot a Békés megyei ellenzéki sajtó is támogatta.

1

6 A Monarchia hadvezetősége azonban nem csökkenteni, hanem növelni akarta a hadsereg létszámát. Országszerte tiltakozást váltott ez ki. Ez tükröződött Békés megyében is. Az egyik itteni baloldali lap a katonai kiadások kapcsán a hatalmon lévők szemébe vágta: „Hogy az ország a nagy adakozásba belepusztul, az nekik mellékes. Elég, ha ők gavallérok voltak."

1

7 Egy másik helyi baloldali újság gúnyosan jegyezte meg: „a fák nem nőnek az égig... egyedül az osztrák kívánságok fája az, amely az égnél is magasabbra akar törni."

1

8 Egy másik cikk pedig a hadsereg nagyarányú fejlesztéséről felháborodott hangon jegyezte meg: „Az ilyen erőfeszítés már valósággal kacérkodás a gazdasági katasztrófával... Lehet-e, szabad-e egy nemzet jövendőjének minden föltételét a nagyhatalmi őrület fékezhetetlen hóbortjainak áldozatul dobni?"

19 A szocialista munkásság ezekben a hetekben háborúellenes gyűléseket és összejöveteleket is rendezett. Ezeken kifejezték azt a kívánságot, hogy a balkáni ellenségeskedések minél hamarabb fejeződjenek be. Egyúttal követelték, hogy a Monarchia tartózkodjék a félsziget ügyeibe való beavatkozástól. Ezzel a problémával Békés megye munkásai is foglalkoztak. Július 13-án Gyulán szociáldemokrata gyűlés zajlott le, élesen bírálva a hivatalos bel- és külpolitikát. Ezen - a hatósági bizalmas jelentés szerint - 250 főnyi tömeg vett részt.

2

0 A megye lakosságának elégedetlenségét tükrözte a gyomai pótválasztás is. Az itteni képviselői mandátum - Kovács Gyula lemondása folytán

2

1 - még tavasszal megüresedett. Hónapokig tartó huzavona után júniusban végre megszületett a döntés arról, hogy július 6-án itt pótválasztást kell tartani. Megindult a szembenálló felek agitációja ebben a kerületben (melyhez - többek között - Gyoma, Szeghalom és a Sárrét községei is tartoztak). 226