Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Koszorús Oszkár: Székely Aladár és Orosháza

TfA/yfK fMLéHFÜ Székely Aládár és Orosháza KOSZORÚS OSZKÁR A századeleji magyar fényképezőművészet, a fotóművészeti realizmus egyik jelentős alakja - Pécsi József és Rónai Dénes mellett - Székely Aladár.

1 Az utóbbi évtized kivételével azonban csak szakmai körökben ismerték nevét, míg emlékének újjáélesztése az 1966 óta évenként rendszeresen megtartott gyulai Székely Aladár országos fotókiállításoknak köszönhető. Hevesy Iván összefoglaló munkája A magyar fotóművészet története c. könyvében kiemelte Székely Aladár híres portrésorozatát, melyet a századelő híres íróiról, költőiről, művészeiről készített.

2 Mindnyájunk előtt ismerősek ezek a képek, különösen az Adyt ábrázoló felvételek.

3 Pályafutásának leírásával Gisser Gyula próbálkozott. írásának nagy érdeme, hogy olyan adatokat tudott rögzíteni - Angelo Pál jegyzeteire is támaszkodva - melyeket a ma kutatója csak hosszú évekig tartó elmélyült munkával tud összegyűjteni.

4 Dávid Katalin Székely Aladárról szóló monográfiájában több fényképet is közölt, fotóművészeti szempontból elemzett és közzétette kutatási eredményeit.

5 Mindkét írás foglalkozott a pályakezdéssel. Az eddig ismert pályaképhez sikerült újabb adalékokat találnunk, melyek Székely Aladár ismeretlen orosházi tevékenységével kapcsolatosak. A módosító és pontosító ismeretek, adatok kutatására és publikálására kötelez bennünket a művésznek a fényképészettörténetben kiérdemelt rangja is.

6 A francia Daguerre találmánya, a fényképezés, 1839-ben indult világgá, a következő évben már Marastoni Jakab három felvételt mutatott be a pesti Műegylet kiállításán. Néhány év alatt Pesten több műterem is megnyílt.

7 Egy évtized eltelte után a „Fényirda" (ezt olvashatjuk a száz éves, vagy régebbi kartonra ragasztott fényképek hátoldalán) elszaporodott vidéken is, és a nyolcvanas évekre a mai Magyarország területére számítva kb. 100-150 műterem volt, a vándorfotográfusokkal együtt.

8 Ezek a vándorfényképészek járták az országot, s a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől kezdve feltehetően eljutottak Orosházára is. Ebben az időben Pesten kívül Békés megyéhez közel Nagyváradon, Aradon és Temesvárott volt jelentősebb a fotokultúra fejlettsége.

9 A fényképezés elterjedésének kezdeti időszakában bizonyára egy-egy nagyobb városban tett utazást kapcsoltak össze egy portré, vagy egyéb felvétel elkészíttetésével. A polgárosodott réteg egészen kisszámú fia középiskolai vagy egyetemi évei alatt (talán külföldön) fényképezkedett, esetleg a katonaságnál. Ahogy gyarapodtak a családtagokat, rokonokat ábrázoló, vagy az ismerősöktől ajándékba kapott fényképek, úgy vált szükségessé biztonságos elhelyezésük. Szokás lett az értelmiségi, polgári, majd a gazdacsaládokban is egy fényképalbum beszerzése. Molnár Imréné zenetanár szülei 1878-ban kötöttek házasságot Orosházán és ekkor kaptak ajándékba egy fényképalbumot. • 215