Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dövényi Zoltán: Békéscsaba igazgatási szerepkörének történeti alakulása

liak a nagygerendási határrész nagyközséggé alakulása 1924-ben. A csabai vezetés ezt most is igyekezett megakadályozni, azonban a törvényhatósági bizottság, majd a belügyminiszter is jogosnak találta az átalakulási kérelmet.

5

8 A két világháború között ez volt az egyetlen eset, hogy nagyhatárú alföldi település területet adott le.

5

9 Ezzel azonban még korántsem oldódott meg a külterületi népesség igazgatási problémája. Ezt tükrözi a sopronyi és tclekgerendási határrész lakóinak tanyaközpont felállítása iránti kérelme is. A város vezetése a készülő tanyai közigazgatási törvényre hivatkozva nem adott határozott választ.

0

0 Az 1944 :2. tc. alapján készült egy tervezet Csabán is a tanyai közigazgatás megszervezésére. Eszerint a várostól 11 km-re levő Szentmiklós majorban kirendeltség, a sopronyi részen pedig alkirendeltség létesült volna.

6

1 Ennek érdemi végrehajtására azonban nem került sor. Ebben az anyagiak hiánya mellett a városi vezetés azon félelme is szerepet játszott, hogy a tanyaközpontok körül kialakuló sűrűbb csoportosulások elszakadási törekvésekhez vezetnek.

6

2 Amíg a városhatár távoli területei elszakadásra törekedtek, a város közvetlen közelében lévő Mczőmcgyer az egyesülést szorgalmazta. 1919 januárjában az akkor még Dobozhoz tartozó Dobozmcgyer lakosai kérték Békéscsabához csatolásukat. A város ebbe bele is ment volna, de a Tanácsköztársaság után lekerült a napirendről az ügy. Pár év múlva a településrész Mezőmegyer néven önálló lett, s 1932 őszén ismét kérte a Csabához csatolást. A város azonban a súlyos gazdasági helyzetre hivatkozva ezt elutasította, bár elismerte, hogy „...Mezőmegyer község lakossága közeifekvésénél, származásánál, gazdasági viszonyainál fogva is teljesen Békéscsaba városhoz gravitál". Közben az önállóság hívei Mezőmegyeren is felülkerekedtek, s a csatlakozás helyett a 911 holdas - Csabához tartozó - kismegyeri határrész megszerzésére törekedtek sikertelenül.

6

3 Békéscsaba - belátva a megyeszékhely megszerzésének csekély esélyeit - a két világháború között többször megkísérelte az önálló törvényhatósággá alakulást. 1920 nyarán a „szinte leküzdhetetlen anyagi és személyi akadályok"-ra hivatkozva még elálltak ugyan a város vezetői az 1918. decemberi kérelmüktől,

6

4 1923 áprilisában azonban már akció indult a törvényhatósági jogú várossá alakulásért. Ezt azonban a megye vezetés támogatása mellett sem sikerült elérni.

6

5 Az 1929 :30. tc. alapján Békéscsaba is megyei város lett, ez azonban gyakorlatilag nem jelentett kedvező változást a jogállásban. Ezért a második világháború éveiben újabb kísérletet tett Békéscsaba az emelkedésre. Az illetékes miniszter meg is ígérte a törvényhatósági jogú várossá alakítást, a német megszállás miatt azonban erre nem került sor.

6

6 Végső soron tehát a két világháború között Békéscsaba gazdasági és igazgatási helyzete közti feltűnő anomália csökkenés helyett növekedett. Voltak olyan területek - a fentieken kívül -, ahol Békéscsaba próbálkozott ugyan központi szerepkörének növelésével, de sikertelenül. Az 1920-as években kísérletet tett a csabai vezetés, hogy a város mezőgazdasági kamarai központ legyen (az Alföldön Kecskemét és Debrecen töltött be ilyen szerepet), eredményt azonban nem sikerült elérni. Voltak azonban olyan igazgatási szférák is, ahol Békéscsaba kísérletet sem tett központi szerepkör megszerzésére: országosan is kiemelkedő vasúti csomópontként sem tudott jelentősebb vasúti igazgatási központ lenni. •185