Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Krupa András: A Bódisné-monda mai Békés megyei változatai

több helybeli vádlottja is volt. 1715-ben alakult újjá a megye, s Békésen tartották meg az alakuló tisztválasztó közgyűlést. Ebben az időben Békés egyike a legnagyobb hely­ségeknek a megyében, ekkor 170 család él itt. De ebben az évben már megindították a hírhedett boszorkánypereket is! A dobozi Sánta Mátyásné nevű boszorkány, hogy elkerülje a kínvallatást, a békési Nagy Mátyásné Erzsébet Klárát is bepanaszolta, 8 aki ellen 1716-ban indították meg a bűnpert. 9 Nagy Mátyásné a békésiek népszerű bába­asszonya volt, gyógyítással - kuruzslással is foglalkozott. Tettei a tanúk vallomása alapján is e körbe tartoznak: ráolvasott, megkente a beteget, ónt öntött felette, de ha nem fizetett, megnyomta, vagy ha nem hívták meg komaasszonynak, megbetegítette az újszülöttet. 1 0 Noha kétszer folytatták ellene a pert, nem tudták rábizonyítani a bo­szorkányságot. Amikor azonban az egyik tanú azt vallotta, hogy a lábán boszorkány­jegy van, s ezt meg is találták, örökre száműzték a megyéből. A másik békési vádlott Barnáné volt, ellene hasonlóak a vádak: földhözvert, hideglelőssé, beteggé tett, „meg­vesztett" embereket. 1 1 Rá sem tudták bizonyítani a boszorkányságot, így megmene­kült a máglyától. Hasonló örömteli sors várt a harmadik békési vádlottra, Boruzsnéra is. 1 2 Oláh György, a Békés megyei boszorkányperek múlt századi feldolgozója azon­ban megemlíti, hogy „ma is él a békési nép emlékezetében Bogyiné, a híres boszor­kány, kit megégettek, s hol a kegyetlen ítéletet végrehajtották, ma is Bogyiné halmá­nak hívják a békésiek." 1 3 Valószínű, hogy az általunk tárgyalt monda hőséről, Bódis­néról emlékezik meg a torzult névalakban, forrásaink és adatközlőink ugyanis Bogyi­néról nem tudnak. Sajnos Oláh György a rá vonatkozó periratokat nem találta meg, s utánanyomo­zásra sincs lehetőség, mert a perek iratainak jórésze 1944-ben elveszett. 1 4 A boszorkányokban való hitnek a hivatalos perek által megerősített békési közhan­gulata lehetőséget adott a monda Békésről való származtatására. S ha Békésen nem is égettek a hiteles adatok szerint, a megyében az elítélt boszorkányok fölött több helyen is meggyújtott máglyák serkenthették a képzeletet a békési határban található egyik halom eredetének a magyarázatára. Annál is inkább, mert ezeknek a halmoknak az összehordásáról szóló más hiedelemmondák is népszerűek voltak a megyében. Össze­kapcsolásuk a boszorkányégetéssel nem okozott nehézséget. Békés megyében néhány halmot a magyar és a szlovák lakosság hiedelme szerint török katonák hordtak össze, hasonlóan az országban elterjedt mondákhoz. 1 5 A Bódisné mondájának mezőberényi szlovák-magyar változata szerint ugyancsak katonák hordták össze lepedővel a boszorkányégetés után a nevezetes halmot. A Bó­disné halmának összehordással történő keletkezésére utal a 80 éves Balogh Imre is: „ott vót az a halom azelőtt vagy nem vót, nem hiszem, hogy arra hordták vóna ösz­szc". A halom helyét a mai békési hiedelemmondák szerint a Békésről Békéscsabára vezető országút baloldalán határozzák meg: a mai Viharsarok Termelőszövetkezet területén található a korábbi Durkó-tanya, ill. Szekeres-tanya mellett. A mesélők sze­rint a halom már nem látható, mert Szekeres gabonakereskedő annak idején elhor­datta. Szekeres tanyája mellé helyezi Bódisné halmát a több mint harminc évvel ko­rábbi Végh József-féle változat is. 1 6 A békési adatközlők másik része a Békést Mu­ronnyal összekötő vasútvonal mellé teszi. Szerintük ez sem látható már, mert a ter­melőszövetkezet szétszántatta. 1 7 A nem békési, de a megyében gyűjtött mondák nem •169

Next

/
Thumbnails
Contents