Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Szűcs Lajos Gyula: A melioráció eredményei Békés megyében a IV. ötéves terv időszakában

csatornázás mederrendezés támfalépítés teraszképzés sáncolás vízmosások megkötése szükség szerint kapcsolódó mélylazítás Vízrendezés a csapadékból származó káros felszíni és talajvizek elvezetésére és a vízállások megszüntetésére irányuló beavatkozások összessége. Célja a talaj vízháztartásának tartós javítása és a vízgazdálkodás kedvezőbbé tétele. Ilyen munkálatok: övgátolás skatulyázás sáncolás csatornázás talajvízszint-szabályozó drénezés nyári gátak létesítése mederrendezés a beavatkozásokhoz kapcsolódó útépítés táblásítás, műtárgyépítés, gyepesítés, mélylazítás, tereprendezés A három alapvető meliorációs beavatkozás együttes alkalmazásától várható a szántóföldek ideális kultúrállapotának kialakulása. Ez alapozza meg új termelési technológiák bevezetését és az öntözéses gazdálkodást. A műszaki és agronómiai beavatkozások együttes alkalmazása a „komplex melioráció". A termést fokozó eljárások összessége eredményezi a hozamok növekedését, a minőségjavulását. A melioráció kivitelezése A meliorációs munkákat maguk az üzemek is elvégezhetik, ha a szükséges gépekkel és szakemberekkel rendelkeznek. Ilyen gazdaság kevés van, ezért a kivitelezést a legtöbb esetben ilyen munkák elvégzésére felkészült vállalatok csinálják. 1970-ben a IV. ötéves tervidőszak kezdetén alakult meg az Országos Meliorációs Egyesülés Budapesten, amely koordinálta a Balatonboglár, Dunakeszi, Szarvas központtal működő talajjavító vállalatokat. A tervidőszak végén a dunakeszi központ megszűnt. Napjainkban tehát csak a két megmaradt központ irányítja az egész országban ezeknek a vállalatoknak munkáját. A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat székhelye Szarvas, hatásterülete pedig hét megyére terjed. (2. ábra) A vállalat jogelődje már a negyvenes években megkezdte a talajjavítás nehéz, úttörő munkáját. Az eredmények évről évre növekedtek. •150