Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Puja Frigyes: Epilógus

dúlás utáni haladó szerepe, az erős pártszervezet, a megfelelő épületek, a tisztviselőgárda jelenléte stb. Ennek ellenére az 1950-es átrendezésnél - amikor Kelet-Csanádot Békés megyéhez csatolták - elvitték a járási székhelyet Battonyáról a szomszédos, akkor mindössze 6000 lakosú Mezőkovácsházára. Egyetlen indokot tudtak ehhez kicsiholni, ez pedig az volt, hogy Mezőkovácsháza földrajzilag inkább az új járás középpontjában fekszik. Talán mondani sem kell, hogy mindezért Battonyán sokan bennünket - a Battonyáról elszármazott tisztségviselőket - okolnak, mondván, hogy erre a tervre fel kellett volna figyelnünk és hallatni kellett volna szavunkat. Kétséges, hogy ezt közülünk valaki is megakadályozhatta volna. Egy azonban biztos: azok, akik ezt a felosztást javasolták, kissé felületesen nyúltak ehhez a kérdéshez. Ez azonban már a múlthoz tartozik, a battonyaiaknak csak azt tanácsolhatjuk, hogy ne ezen rágódjanak, hanem a jövőbe tekintsenek. A battonyaiak az első ötéves terv, majd a későbbi ötéves tervek során azt remélték, hogy a község jelentékenyebb ipart kap. Főképp a mezőgazdaság kollektivizálása után terjedt el ez a hiedelem, amikor igen nagy számú munkaerő szabadult fel. Volt olyan időszak, amikor Battonyáról több ezer ember járt el máshová dolgozni, miután ott helyben nem kapott munkát. Sajnos, ipart lényegében nem telepítettek Battonyára. Amikor a község határában gázt és olajat találtak, a battonyaiak abban reménykedtek, hogy a Kőolajipari Vállalat többszáz ember számára biztosít majd munkát. Kőolajfinomítókról és hasonlókról álmodoztak. Érthető azonban, hogy a kis mennyiségben kibányászott olajat és gázt Battonyáról máshová szállítják. Mindez, és más okok jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Battonya nagyközség lakossága különösen 1949-től és méginkább 1960-tól erősen csökkent. A nagyközség lakóinak száma a következőképpen alakult: Mint látható, a község lakosságának zuhanásszerű csökkenése i960 utánra esik. Battonya megfogyatkozása a hasonló nagyságú települések között valószínűleg a legnagyobb arányú Békés megyében. A megye összlakossága 1949-1969 között 1,2%-kal, a mezőkovácsházi járásé 17,3%-kal, Battonyáé 26,4%-kal csökkent. Elegendő munkaalkalom a községben most sincs. Mintegy 600-800 asszony és fiatal nem talál elfoglaltságot és vagy 600-an más városba, községbejárnak dolgozni. A legnagyobb részük Budapestre, Szegedre, Orosházára, Makóra és Mezőhegyesre. A gimnázium és a szakközépiskola folyamatosan bocsátja ki a fiatalokat, akiknek munkát kellene adni. Mostanában új remények ébredtek Battonyán. Rövidesen megkezdi üzemelését a Magyar Optikai Művek kétszáz fős forgácsoló üzeme. Mindenki azt reméli, hogy az üzem fejlődése nem áll meg a 200 főnél... Végre az első, valóban jelentős lépés a község visszafejlődésének megállításában. 1941-ben 1949-ben 1960-ban 1970-ben 13297 12666 11668 932+ 14