Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Nagy László: Békés megye szerepe hazánk minőségi búzatermesztésében

Magyarország természeti adottságainak értékelése a búzatermesztés szempontjából K'

I Búzatermesztésre közepesen 1 1 Búzatermesztésre kevéssé alkalmas terület Szerkesztette: Dr. Nagy László /V-í~ Békés megye határa pck adatai alapján kimutattuk, hogy egyes tájak határain belül az adott terület egészének viszonylatában, hány hektár ilyen terület van. Az egyes talajtípusoknak a hasznosítási kategóriába történő besorolásánál már összevontuk a különböző talajtípusba tartozó, de hasznosíthatóság szempontjából egységnek ítélhető területeket. E talajokat nem a szántóterületek, hanem az összes területek vonatkozásában mutattuk ki, mivel az előbbi félrevezető lenne. A táj búzatermesztésre való alkalmasságát, jelentőségét, súlyát csak úgy határozhatjuk meg, ha az „alkalmas" talajok nagyságát a táj összes területével vetjük össze. Azáltal, hogy az összes terület nagysága a viszonyítási alap, súlypontozódnak az egyes tájak. (Pl. a közel azonos területű Dél-Tiszántúli Löszhát és a Bakony adatainak összevetésénél az előbbi táj 63%-a, az utóbbiaknak csak 12%-a alkalmas búzatermesztésre. Ez döntően meghatározza a táj jelentőségét, nem is beszélve az előbbi kedvező időjárási adottságairól, összefüggő egységes területeiről, az utóbbi kedvezőtlen időjárási adottságairól, területeinek szétszórtságáról.) 3. A „Búzatermesztés területi elhelyezését befolyásoló hidrológiai adottságok" vizsgálatánál elsősorban a bel- és fakadóvízveszélyes területeket állapítottuk meg, országos vízügyi szervek adatai alapján, mint az őszi kalászosokat jelentékenyen károsító tényezők leggyakoribb előfordulási helyeit. Azokat a tájakat, ahol a szántók jelentős része tavasszal (10 évből 5-6 évben) belvízkárt szenved, búzatermesztésre kevéssé alkalmas területnek ítéltük. •142