Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - SZEMLE

tételeit egyaránt tartalmazzák. A 12 változóval, faktoranalízis segítségével végzett vizsgálat eredményeképpen az ország területén magas, közepes, alacsony termelési színvonalú agrár-zónákat különít el a szerző. Bernáth Tivadar: ,,A természeti erőforrásokban szűkös agrárterületek földrajzi elhatárolása és jellemzése" című tanulmánya elhatárolja azokat a területeket (hegyvidéki, dombvidéki vagy kavicsos altalajú térségek, homoktalajok, öntéstalajok és lápvidékek, szikes területek), melyek az agrártermelés számára nem nyújtanak optimális természeti feltételeket, majd azt vizsgálja, hogy mennyiben van közvetlen kapcsolat a természeti erőforrások szűkössége és az agrártermelés színvonala, produkciója között. (A két tényező közötti kapcsolat erős pozitív korrelációt mutat.) Ezután az elhatárolt területek mezőgazdasági termelési struktúráját jellemzi a szerző, majd végső konklúzióként azt állapítja meg, hogy e területek fejlesztéséhez nem jövedelemszint-kiegészítési jellegű állami dotációra van szükség, hanem olyan termelési struktúra kialakítását kell elősegíteni (központ anyagi eszközökkel is), amely a szűkös természeti erőforrások ellenére hatékony, és más térségek termelésével versenyképes. A kötet egyik legérdekesebb és részleteiben is számos izgalmas információt tartalmazó írása, Kovács Csaba: ,,Főbb településeink egymáshoz viszonyított vasúti átlagtávolságai és forgalmi potenciáljai" című tanulmánya. Az optimális térszerkezet kialakításában egyre nagyobb szerep jut a közlekedésnek, azon belül is a modernizált, megújult vasútnak. A területfejlesztésben növekszik az országos hálózatok szerepe, így a vizsgálatukból levonható következtetések területfejlesztési szempontból is eredményesen hasznosíthatók. A tanulmányból kiderülően és meggyőzően bizonyítottan már most szükség van a Mohács-Bátaszék vasútvonal, valamint a Budapestet délről elkerülő transzverzális fővonal megépítésére Szolnok és Székesfehérvár között. Zala György tanulmánya a hat tervezésigazdasági körzet egyikének adottságait, települési, közlekedési stb. sajátosságait és fejlesztési lehetőségeit összegzi (,,A dél-dunántúli körzet területfejlesztési vázlata"). Különösen fontosnak tartja a szerző, hogy a körzet jelentős mennyiségű ipari vízzel rendelkezik, minek következtében az Alsó-Duna és a Dráva mente a jövőben igen előnyös az ipartelepítés szempontjából. Az országos döntést igénylő ipari beruházások megvalósítása a körzet egészére és egyes részeire is jelentős területfejlesztő hatással lesz. A tanulmánykötetet Lackó László: ,, A gazdasági térszerkezet térképi ábrázolásáról" című írása zárja. A tanulmány megállapítja, hogy a térképi ábrázolásnak általában, a gazdasági földrajzi térképeknek pedig különösen nagy jelentőségük van a térszerkezeti kutatásokban, a területfejlesztést célzó javaslatokban. A gazdasági földrajzi térképek számítógépes készítésére is közöl javaslatot. A kötetben Craveró Róbertné és Simonfa Lászlóné összeállításában megtalálható Markos György műveinek válogatott bibliográfiája is. A tanulmányok rövid áttekintéséből is kiderül, hogy szerzőik a magyar népgazdaság fejlődésének - különösen a területi vonatkozásoknak - olyan konkrét és aktuális kérdéseit vizsgálják, amelyek gazdasági fejlődésünk előrehaladtával, gazdasági fejlettségünk elért szintjén napirenden vannak és amelyek megoldása egyike továbbhaladásunk, továbbfejlődésünk legfontosabb feltételeinek. •119