Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - SZEMLE

közvetlen a török hódoltság megszűnte utáni élete hasonló eszközökkel és módon való felmérésére. Ezt a munkát az azóta elhunyt Mezősi Károly végezte el (Bihar vármegye a török uralom megszűnése idejében i6g2. Településtörténeti Tanulmányok l. Bp. 1943.). A két „felmérés" összevetése lehetővé tette a közben végbement átalakulás, pusztulás nagyságának, formáinak szinte egzakt megismerését. Jakó Zsigmond elsősorban a középkorral foglalkozik. A középkor kutatásánál a legkorszerűbb elveket, módszereket alkalmazza. A termelés viszonyait, a gazdasági tényezőket, azok változásait vizsgálja. Ilyen irányú kutatásainak eredményeit további nagy forráskiadványok jelzik (A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár, 1944., Adatok a dézsma fejedelemkori admisztrációjához. Kolozsvár, 1945., stb.), a sok kisebb-nagyobb feldolgozás mellett. De szívesen fordult újkori témák felé is. Általában itt is népiségtörténeti szempontok vezették (Belső Szolnok-Doboka magyarsága az újkorban. Kolozsvár, 1944.). De tudott ezen a területen is kritikus, újat mondó is lenni; kicsiben is meglátni a nagyot, a jelentőst, ahogy a magyarpataki és kalini hamuzsírhuta történetéről írva kifejtett: „a polgári történetírás teljesen műveletlenül hagyta az erdélyi gazdaságtörténetnek ezt a nagyfontosságú ágát".

2 Munkássága alaphangját művelődéstörténeti érdeklődése adja meg. Ez nem egy esetben erős társadalombírálatot szólaltat meg. A régiből az újba, a feudalizmusból a polgári berendezkedésbe való átmenetet életmód- és ízlésbeli változások, művelődéstörténeti mozzanatok szerbeszámbavevése révén érzékelteti, ahogy azt az elfelejtett Rettegi György feljegyzéseihez írt bevezetőjében meg is fogalmazta: „Az erdélyi vidéki nemesség felett mondunk ki súlyos ítéletet, amikor azt állapítjuk meg, hogy Rettegi György a maga elavult olvasmányaival, korszerűtlen autodidakta műveltségével is kivételes jelenségnek számított kortársai között. Tévedés lenne ugyanis azt gondolnunk, hogy a hasonló társadalmi helyzetűek körében az írásnak, a könyvnek az olvasásnak is akkora lett volna a becsülete, mint Rettegi előtt".

3 Jakó Zsigmond munkássága rendkívül fontos a magyarság és a románság együttélése szempontjából is. Éppen alkotó pozitivizmusa biztosíték arra, hogy sine ira et studio lásson, írjon, tanítson. A két nép történelmi egymásrautaltságának, együttélésének valósága az a biztos alap, amiről az egyes jelenségeket vizsgálta, magyarázta. Ezért Jakó Zsigmond tevékenysége román szempontból is fontos és nem csoda, ha követői akadtak a román történészek között is. Közülük ezúttal csak egyet említünk, David Prodan akadémikust, aki éppen most adta ki a fogarasi uradalom XVI-XVII. századi magyar nyelvű urbáriumait ( Urbariile tarii Fagärasului. I. Bucurest, 1970., II. 1976.). Ezekkel a gondolatokkal köszöntjük Jakó Zsigmondot 60. születésnapján és remélünk-várunk még Tőle sok-sok munkát, eredményt. JEGYZETEK 1. Erdélyi feniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzéteszi Jakó Zsigmond. Kriterion. Bukarest, 1974. 7. 2. Jakó Zsigmond: A magyarpataki és kalini hamuzsírhuta története. Gazdaságtörténeti Tanulmányok 2. Tudományos Könyvkiadó. Bukarest, 1956. 5. 3. Rettegi György: Emlékezetre méltó dolgok 1718-1784. Bevezető tanulmánnyal és magyarázó jegyzetekkel közzéteszi Jakó Zsigmond. Kriterion. Bukarest, 1970. 30. •107