Békési Élet, 1977 (12. évfolyam)

1977 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Rácz Lajos: A póhalmi honfoglalás

vesszük meg tőle a földet örökre, mint ahogyan a bérletnél csináljuk, csak jól megértsük egymást". Péter bácsi csak hümmentett egyet rá, hitetlenül, de látszott az arcán, hogy jólesett neki ezeket a szavakat hallani. Elek bácsi toldta még hozzá, a szokása szerint leszegett fejjel: „Halljátok, én csak csipkedem magam és nem akarom elhinni, hogy ami most történik velünk, nem álom-e? Menjünk már a kutricához, nehogy felébredjünk akkorra!" S ezzel szapora léptekkel meg is indult a karám felé, hogy elsőként kortyolhasson az ismeretlenség édes italából. A kutrica két végső szárnyas ajtaja nyitva volt. Az ablakok is. De az ajtókon belül homály nehezedett az egész épületre még a középfolyosón is. Elek bácsi után szinte egyszerre léptünk be a széles ajtón az újabb birodalomba, melynek az első részén a takarmányraktár volt a sertések számára. .. .Már jól túl volt a nap a delelőn, amikor a Czmarkó István tanyájába értünk. A kocsioldalakra ülve tarisznyáztunk, hogy a jelentkező éhségünk csillapítása mellett a még nálunk maradt bolháinknak utánpótlást adjunk. Bizony, elég szemtelenül viselkedtek a gatyaszárban, sokszor kellett vakargatni a bolhacsípések helyét. Evés közben megbízást adtak a bérlőjelölt társak, hogy írjak azonnal kérvényt a földművelésügyi miniszternek: a báró Huszár László-féle birtok bérbevételére csoportunknak elővételi jogot adjon, s ennek tudomásul vételére a járási és megyei gazdasági felügyelőségeket utasítsa. A tulajdonost pedig a rendelet szellemében erről értesítse. A kérelem megírását rám, míg magát a kérvényt Vaszkó Mihályra és reám bízták, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endrén, a Radikális Párt elnökén keresztül juttassuk el a miniszterhez. Közben idehaza is megindult a harc a birtok megszerzéséért. A tiszttartó a továbbiakban is kitartott álláspontja mellett. Gyoma és Endrőd községek elöljáróságai érthetetlennek tartották megmozdulásunkat. Kitértek még az erkölcsi támogatásunk elől is. Különösen Gyoma részéről volt erős az ellenszenv, mivel túlnyomóan endrődiek voltunk. Foggal-körömmel vívtuk ezt a harcot mindenkivel szemben, aki megmozdulásunkat ellenezte. Ez hatással lehetett Blájer Jakab földbirtokosra is, mert a tiszttartó szorgalmazása ellenére sem sürgette eléggé a szerződés mielőbbi megkötését a járáson keresztül a maga számára a gazdasági felügyelőségnél. Közben a földművelésügyi miniszter a kérelmünket magáévá tette, és utasította báró Huszár Lászlót, hogy kérelmünk nyomán lépjen velünk érintkezésbe. Báró Huszár le is küldte jogtanácsosát. Bennünket teljesen felkészülten talált a bérösszeggel, a banki garanciavállalással a hátunk megett. A szerződést a jogtanácsos leérkezése után a másik napon az átvételi leltárral együtt aláírtuk, az alábbiak szerint: A 800 hold szikes szántó és 400 hold szikes legelő évi bérösszege 1200 mázsa búza, a termés betakarítása után fizetve, a Takarékpénztáron át. A gazdasági munkánk már a termésbetakarítással kezdődhet. A gazdasági épületek, a trágya és a takarmány átvétele, illetve átadása 1935. október elseje előtt megtörténik. A bérleti szerződés 10 évre szól, előbbi időpontban történő feladás esetén az összes gazdasági épületet adja a tulajdonos kártalanításként a bérlőnek. Csak a hír vétele után törölgették Gyoma község, a járás, de még a megye vezetői is a szemüket, hogy milyen csúfosan falhoz állította őket ez a tanyai földművelő csoport, de akkor már nem lehetett mást tenni, mint jóváhagyni a szerződést minden pukkadozás ellenére. A jogtanácsossal kötött szerződés alapján megkaptuk a birtok térképét az aranykorona kimutatással együtt. így vonultunk be a gazdaság udvarába és az itatókút mellett táboroztunk le a három fogattal. Akkor már nem mentünk fel a dombra jelentkezni a tiszttartónál, de a béresgazdát sem hívtuk segítségül, hisz az épületek nagy részét már előbb láttuk, a határról meg tájékoztat a térkép. Csak zavart volna bennünket az idegen a reményeink, terveink építésében. •101