Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Mihály: A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásában
A többszöri felvezetés, állatorvosi vizsgálat, az értékesítéskori bonyodalmak nem teszik vonzóvá a vemhesüsző értékesítést. - Feltétlenül indokolt az egyszerűsítés, mert a tehénutánpótlást jelentő üszők sok esetben hizlalásra kerülnek. - A tejelőállomány abrak-, illetve táptakarmánnyal való ellátása az esetek nagy részében nincs kellően megoldva. Több községben (pl. Nagykamarás, Kevermes) krónikus ásványi anyaghiány jelentkezik. Ellensúlyozására a szükséges anyagok nem állnak rendelkezésre. - Vontatott, különböző nehézségekbe ütköző a szopósborjú és üsző felvásárlása. - Az állomány fedeztetése sok esetben a községektől távol eső helyen történik. Alkalmanként, meg nem engedhető módon, a hízóbikákat is bevonják a termékenyítésbe. - Negatív hatású az új adórendelet, mely a háztáji állomány adóztatására vonatkozik. A 42/1973. (XII. 28.) PM. számú rendelet különböző szintű értelmezése problémás, ezen túlmenően nem ismerik a háztáji állattartók. A rendelethez tartozó utasítás irreálisan magas jövedelemszámítási kulccsal dolgozik. (A bruttó árbevétel 60%-át tiszta jövedelemnek tekinti. Csupán összehasonlításul jegyezzük meg, hogy a termelőszövetkezetek ágazaton belüli tiszta jövedelme 8-10%!) Ezek a nehézségek gátolják jelenleg a háztáji tevékenységet, így újbóli megvizsgálásukjogos igény. Szükségesnek tartjuk, hogy a háztáji állattartókra vonatkozó adórendeletet ismertessék. Úgyszintén meg kell oldani annak az egységes értelmezését. Ez utóbbiban sokat tudnak tenni a különböző szintű népfronttestülctek is. Ezeken kívül több helyi jellegű probléma felmerül. Például Dévaványán környczetigazolás nélkül nem veszik át a pozitív állat tejét. (Értelmezési probléma). Ezeken úgy érezzük, hogy helyileg segíteni tudunk. Helyes volna azonban, ha a Tejipari Vállalat megfelelő szintű oktatás keretében úgy készítené fel az átvevőket, hogy hasonló esetek ne forduljanak elő. Jó megoldást jelent, ha a Népfront, a TIT és az illetékes tsz szövetségek a termelőszövetkezetek bevonásával a szarvasmarha-tartókkal komplex egységében ismertetnék a program adta lehetőségeket, képeznék, illetve továbbképeznék a tehéntartókat. Ennek időpontját a késő őszi és téli hónapokban lehet meghatározni. Különböző bemutatók, tapasztalatcserék rendszerezése mind tartástechnológia, takarmányozás, mind gépesítés vonatkozásában feltétlenül indokolt. Javasoljuk, hogy azokban a községekben, ahol több termelőszövetkezet van, a lehetőségekhez mérten egységesítsék a háztáji juttatások formáját, egységárát stb. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol takarmánykeverőt üzemeltetnek, célszerű megszervezni a háztáji szarvasmarha-tenyésztés táptakarmányokkal való ellátást. Annak érdekében, hogy a háztáji szarvasmarha-állomány genetikai képességét tej- és hústermelésben kellő módon kihasználjuk, javítani kell a tenyésztési, tartási és állategészségügyi munkát. (Allategyészségügyi Felügyelőség. Állategészségügyi Állomás, termelőszövetkezetek, Háztáji bizottságok.) 52