Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - SZEMLE

politikai műveltsége. A müvelődésszociológiai-pszichológiai vizsgálat tanulságaként megállapítja, hogy a hallgatók fogékonysága, nyitottsága adott, csak a fejlődési folyamatot kell megfelelően vezetni, „hozzáigazítani" a nevelőhatásokat, a mozgalmi életet, a speciálkollégiumok szervezését. Sterbenz Jenőné (Sopron) egy képzési csoport munkához való viszonyát, munkaerkölcsének, társas kapcsolatainak fejlődését, együttműködési képességeinek alakulását, a tudatosság kibontakozásának ütemét, az önállósulás mértékét vizsgálja a nevelőmunka hatásrendszerében. Kiemeli a jelenlegi nevelőimr.ika néhány hiányosságát is. Érdekes neveléstörténeti tanulmány nyomára bukkant dr. Mészáros István. Ez az 1842-46-ból származó „kisdedóvói "itdomány"-ról szóló dokumentum jelente .te az első magyar óvodai pedagógiai ein életet. A tanulmány pedagógiai elvei, eszközei (játék - munka - tanulás) a jelenkori óvodai nevelés feladatainak, eszközeinek korai felismerését tükrözi. A reformkori óvodák sajátos feladatainak hangsúlyozásában Wesselényi Miklós közvetlen hatása, gondolatai érződnek, aki az óvodaalapítást nemzeti kötelességnek hirdette meg. A tanulmánykötet IV. fejezete az óvodák belső életével, elméleti, gyakorlati módszertani kérdéseivel foglalkozik. Dudás János a gondozás helyét, szerepét, értelmezését adja óvodapedagógiánk elméletében és gyakorlatában. Hangsúlyozza a gondozás, nevelés, oktatás egységét, egyensúlyát, összefüggéseit, kapcsolatrendszerét. Kiemeli, hogy: „A gondozás a szocialista óvodai nevelés szerves része, sajátosságainak egyik, mégpedig lényeges meghatározója... Gondozva nevel és oktat, illetve nevelve és oktatva gondoz." A szerző arra keres választ, hogy a gondozás milyen óvodapedagógiai kategóriába sorolható. A besorolás indirekt útját választva arra a következtetésre jutott, hogy a jövőben jobban kell érvényesíteni a gondozás eszközjellcgét. A sokoldalúságra nevelés esztétikai élmény segítségével címet kapta Zilahi Józsefné írása, amely kifejti, hogy a „tárgyiasult világ" veszélyének ellensúlyozása igényli a 3-6 éves korosztály komplex esztétikai nevelését, a nevelő és neveltek igazi, átélt együttműködését, változatos tevékenységeit. Babodi Bélátié a környezetismereti foglalkozásokhoz a gondozási, nevelési feladatokhoz kapcsolódó, jól hasznosítható didaktikus bábjeleneteket közöl. Bauer Gabriella (Sopron) a modern mesék megírásának formai, nyelvi, művészi, pedagógiai-logikai követelményeiről, sajátos nyelvi-mesei eszközök, elemek alkalmazásáról ír. A természetes környezetben tartott környezetismereti foglalkozások hatékonyságát befolyásoló objektív-szubjektív tényezők vizsgálatával, elemzésével foglalkozó tanulmány meggyőzően bizonyítja a természetes milliőben vezetett foglalkozások filozófiai-ismeretelméleti, pszichológiai megalapozottságát. (Baffy-Dávid-Varga, Hajdúböszörmény). Bondár Zsuzsa arra ad választ írásában, hogy hogyan lehet a sportjátékok alapelemeinek oktatását megalapozni az óvodában, hogyan állítható a gyakorlatba a gyermekek testi képességeinek fejlesztése, a jellem-, akarat-és erkölcsnevelés szolgálatába. A kötet utolsó fejezetének két tanulmánya az óvoda iskolaelőkészítő tevékenységével foglalkozik. Szarkáné Horváth Valéria a tudatos óvodai ének-zenei nevelésjelentőségét, a tiszta, szép éneklés módszertani, gyakorlati kérdéseit taglalja. Az eredeti népi gyermekjátékdalok kincsének közösségformáló, fegyelmező, értelmes, tagolt beszédre nevelő erejét méltatja. A napjainkban különösen aktuális komplex iskolaérettségi, „tanulóképesség" - vizsgálatok szerkezetét, területeit, módszereit, eszközeit, tanulságait, következtetéseit, létjogosultságát, a ma még nem megoldott, s a jövő szakembereire váró feladatokat vázolja dr. Bilibok Péterné (Szarvas, Óvónőképző Intézet). Rámutat a jelenleg érvényben lévő iskolaérettségi vizsgálatok néhány hiányosságára. Megfogalmazza az óvodai nevelő-oktató munka legdöntőbb feladatát. „Állandóan, 520