Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - SZEMLE

sakk-kör ideiglenes választmányának elnökévé választották. A gyűlés után 14-14 játékos részvételével tanácskozási játszmát bonyolítottak le, amelynek érdekessége az volt, hogy a világos táborban Erkel Ferenc mellett, fia Gyula, a sötét táborban pedig a későbbi híres sakkíró Márki István játszott. Erkel Ferencet az 1865 januárjában megalakult Pesti Sakk Kör elnökévé választotta. Ezt a tisztséget egészen haláláig 1893. június 15-ig meg is tartotta. Fiai közül Elek és Gyula került közelebbi kapcsolatba a sakkelettel. Elek szintén kiváló sakkozó volt, az 1866-os PSK versenyén a 4-5. helyen végzett. 1868-70 között PSK vezetőségi tag volt. A zeneéletben is jelentős szerepet játszott, a Népszínház karnagya volt. 5 nappal apja elhunyta előtt halt meg, apjával már nem is közölték halálhírét. Erkel Gyula a PSK alapító tagjai közé tartozik. Jelentősebb sakkeredménnyel nem dicsekedhet. 1892-ben elnökletével alakult meg az Újpesti Sakk Kör. Ugyancsak a zeneélet területén tevékenykedett. Zeneakadémiai tanár, karmester és zeneszerző volt. 1891-ben ő alakította meg az újpesti konzervatóriumot és annak első igazgatója lett. Említést érdemel, hogy a szarvasi világhírű Tessedik család leszármazottja Tessedik Ferenc is tevékenykedett a sakkéletben, 1871-ben PSK vezetőségi tag volt. A sakkélet másik területén, a sakkirodalomban is igen jelentős Békés megyei vonatkozással büszkélkedhetünk. Az első magyar sakktankönyv 1872-ben Gyulán jelent meg. A mű szerzője Márki István, a mű címe „A sakkjáték tankönyve". Márki 1842-ben Sarkadon született. 1872. január i-től 10 éven át a gyulai törvényszék bírája volt. A gyulai sakkélet kifejlesztése nagyrészt az ő nevéhez fűződik. Az 1869-től Gyulán megjelenő Békés című közgazdászati és ismeretterjesztő hetilapban 1872-től sakkrovatot indított. Más vonatkozású irodalmi munkássága is elismert. Több költeménye, vezér- és tárcacikke jelent meg a különböző lapokban. A Kisfaludy Társaság által szerkesztett népköltészeti gyűjtemény számára is szolgáltatott számos népdalt és mesét. Sakk könyve átütő sikert aratott. Több évtizeden át ez a könyv volt a sakkozók kézikönyve, ebből a könyvből merített elméleti ismeretet a XIX. század végi fiatal sakkozó generáció. A mű 6 részből áll. Az első rész az elemi ismereteket foglalja össze. A következő részben megnyitáselméleti változatokat tárgyal. E rész sakktörténeti értékét növeli a sok magyar vonatkozás, sakkelméleti értéke - s ez nem a szerző hibája, hanem a fejlődés törvényszerűsége -jó néhány helyen már vitatható. A következő rész végjátékokkal foglalkozik, maradandó értéket tartalmaz. Sok sakkozó számára még ma sem ismert az ún. Szcn féle hadállás, amely bástyának bástya és futó ellenében kivívható döntetlen alapállását mutatja. A negyedik részben tanulmányokat, az azt követőben feladványokat mutat be a szerző. Az utolsó részjátszmagyűjtemény. Márki műve nagy népszerűségre tett szert. Győry Vilmos a jeles költő és műfordító, aki 1862-76 között orosházi evangélikus lelkész volt, a Pesti Naplóban a következőképpen méltatta a művet „Önálló belbeccsel bíró szakkönyv, amely becsületére válik irodalmunknak. A mű egy színvonalon áll a külföldi hasonló terjedelmű bármely sakktankönyvvel, úgyhogy ezeket a magyar olvasó kezdő, tanulmányozó Márki István műve mellett teljesen nélkülözheti." A művet Márki István halála után öccsének, dr. Márki Sándor egyetemi tanár előszavával 1897-ben ismét kiadják. A sakk könyv jelentőségét méltón örökíti meg a Magyar Sakkszövetség alakuló közgyűlésén 1921. november 6-án dr. Exner Kornél elnök székfoglaló beszédében elhangzott részlet is „Márki sakk könyvét mohón tanulmányoztuk a múlt század nyolcvanas éveiben. Az abban megörökített játszmákból csodálatra méltóan emelkedett ki Erkel Ferenc nagy sakkzsenije, s mi diákok ennek hatása alatt nyomban megalakítottuk az Erkel-sakktársaságot, ahol vendégként az ősz Klapka tábornok is szeretettel időzött." Az utókor nem feledte a híres elődöket. Gyulán, Erkel szülővárosában 1921-től több 513