Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Sebő László: Szent Iván tüze a Nyitra környéki Zsérén

Menyecskék a körmeneten (Zscre, 1940.) A helység mondabeli keletkezését Dallos László falubéli írogató kisparaszt mondotta el nekem, mely szerint ezt a Zobor mögötti, a Zsibrica hegy lábánál húzódó falut az isten véletlenül ejtette ki a kezéből, amikor a falvakat szétosztotta. A dolog úgy történt, hogy miután befejezte a teremtés munkáját, és már csak a falvak szétosztását végezte, erre jártában a Zsibricáról a szemben fekvő Zöldespart tetőre lépett - a lábnyomok mindkét helyen láthatók -, a nagy lépés közben egy kiesett a markából. Azért mondogatták Zséréről, hogy arról még az isten se tud. Az idők múltán azonban mégis általánosan közismert község lett. Különösen amikor megismerték azok, akik szépséget tudtak lelni a felcsendülő magyar népdalokban, akik megcsodálták a hagyományos népszokásokat, a színes népviseletet. Hiszen Zsére azon Nyitra táji magyar községek egyike, ahol Kodály Zoltán is oly sok szép népdalt gyűjtött, ezek ma már a magyar zenekultúra nagy értékű darabjai. A falu egyik legszebb szokása itt is, mint a Nyitra környéki magyarok között sok helyen másutt is, a Keresztelő Szent János - Szent Iván napjának éjszakájához kapcsolódik. A szokás varázsát fokozta az egykori zsibricai pásztornak bájos, a faluban „szájról szájra szálló" meséje arról, hogy Szent Iván éjszakájában a Hold sugarain angyalok ereszkedtek az Istennyomára (így nevezik a Zsibrica hegy csúcsát), ahol csodálatosan muzsikáltak és énekeltek. 1940. június 24-én csillagos, langyos nyár eleji kora éjszaka borult a falura, amikor szemtanúja lehettem a szokás megjelenítésének. A látvány nemcsak érdekes, hanem megragadóan szép is volt. Faluvégen, a határ szélén halkan kacarászva gyülekeztek a leányok. Itt csak ezt a szokást bonyolították le. Mindenki hozott magával hazulról egy nyaláb szalmát. Becslésem szerint az eladósorba került, vagy a már abban lévő leányok zöme megjelent. Amikor úgy látták, hogy 488