Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Irányi Dezső: Úttörő jellegű néprajzi gyűjtés Békés megyében 1945-1947-ben

Húsvéti sonkatojás (Endrőd). Megfőzik, bolti festékkel, hagymahéjjal (Mezöberény, Gyula). Húsvéti tojás (Gyula). Festék, ecset, levonó, hagymahéj. Neve hímes tojás, nyuszi tojás. A nyúl nagycsütörtökön hozza. Előtte való nap a gyerekek a szalmára csinálnak fészkeket (Elek). Ou rosti (piros tojás). Hagymahéjjal (Kétegyháza). Minden háznál készítenek. Főleg vöröshagymahéjjal. Attól bordó vagy barna színű lesz (Gyulavári). Lányok festik a húsvéti tojást. Akinek a legnagyobbat adják, az a szívük választottja (Sarkad). Készítenek húsvéti tojást, rendszerint pirosat, ,,cikasat" (Okígyós, Újkígyós). Amelyik tyúk húsvét napján tojik, magnak kell hagyni (Okígyós). Akinek három tojást adnak a lányok (rég!), azt szeretnék páruknak (Okígyós). De kölcsöntojást nem adnak, mert ezzel eladnák az ültetési szerencsét (Okígyós). Vöröshagymaszárban főzik a húsvéti tojást (Újkígyós). Spiritusz festékkel. „Jézus feltámadásakor az asszonyokat vízzel locsolták a zsidók, a gyermekeknek pedig tojást aduk, hogy hallgassanak el" (Tompa - Radonovó, Jugoszlávia). 469