Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - LÁTOGATÓBAN - Losonci Miklós: Kiss Nagy András festőművészetének forrásai, állomásai, távlatai

IATÜCATÓZAN Kis Nagy András művészetének forrásai, állomásai, távlatai LOSONCI MIKLÓS Kiss Nagy András 1930-ban született Pusztaföldváron, Békés megyében. Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes Művész, a Pécsi Kisplasztikái és a Budapesti Nemzetközi Kisplasztikái Biennálé díjazottja. Önálló kiállítása volt 1963-ban a Mednyánszky teremben, szobrait bemutatták Békéscsabán, Pécsett, Moszkvában, Bécsben és a velencei biennálén. Kiss Nagy András életútja kemény helytállással telített, az igazsággal bélelt pontos szépség testesülése minden szobra. Pékinasként kezdte, de átváltozást eredményezett a felszabadulás történelmi ténye. A Szabad Földben hirdetést olvasott arról, hogy Nagymaroson megnyílik a Nagy Balogh János Szabadiskola, ahová lehet jelentkezni. Jelentkezett. Mindez 1948-ban történt. Pap Gyula afféle kultúramindenes volt, rajzra, zenére, irodalomra oktatta népi tanítványait, s közben állatokat is etettek, hiszen a kis közösség önellátó volt. Hálával emlékezik Kiss Nagy András metamorfózist okozó mesterére, Pap Gyulára. Nem véletlenül, ő és társadalmunk változása okozta Kiss Nagy András burokban rejtőző tehetsége mellett, hogy lehetősége valósággá növekedett, hogy a sütőkemencétől a szobrok értékrendjéig jutott el. Kitérőkkel, de töretlenül. Valóban szinte népmesei diadal ez, ahogy belső indítékaival eljutott a közösség szolgálatáig országos és immár európai rangú szobrokkal. A Békés megyében, Pusztaföldváron született hajdani kisfiú megérkezett a világhírig, hiszen művei szerepeltek a velencei biennálén és nemzetközi díjat is kapott. Eredetileg festőnek készült, de a műfaj hátrált előtte. Megint, mint a népmesékben; szikra pattant, de ezúttal valóságos felismerés. Kecskehús füstölése közben gyúrta vörös agyagból első szobrát Nagymaroson még 1948-ban, s ezzel végleg megtalálta önmagát. Leningrádi tanulmányévek után Pátzay Pál és Mikus Sándor tanítványaként kap szobrászdiplomát a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. Művészetének eszménye az erős ember, aki külső és igazságának belső izomzatával rendre legyőzi a nehézségeket, ezért még erősebb lesz. Ezt a magatartást oly fontosnak tartja, hogy ezért helyezi karokra, vállakra a szobrászi hangsúlyt. Nagy Balogh János, Somogyi József talicskásai megrogynak a súlytól, - Kiss Nagy András kubikusai egyenes derékkal állnak - de ez nem a tényleges mozdulat, hanem annak eszményített változata, mely a helytállást jelöli. Ülő figurái is, mint a Badacsonytomajban elhelyezett „Ásó paraszt"-ja is dinamizmust hordoz. Kezdeti nyújtott formái tömbösödtek, szobrainak nagy mondanivalója a küzdelem és az emberi méltóság. Minden figurája felismerést tartalmaz. Ami plasztikai forrásait illeti, az a magyar népművészet és Medgyessy Ferenc útmutatásai mellett a kelta művészet félben maradt indításait is számba veszi. E megszakadt kultúra kiváló ismerője Kiss Nagy András, régészeti tanulmányokat is folytat, Ő képzőművészetünk kelta-ügyeletese. E tárgyi leletek jelzéseit az 447