Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Orbán Mihály: A háztáji és kiegészítő gazdaságok részvétele az 1973-1985-ig szóló szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtásában

II. sz. ábra A MEGYE SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNYA SZEKTORONKÉNT Szarvasmarha állomány összesen jittSsl A tehénállomány részaránya Az évenkénti állománycsökkenés, mely egyaránt jelentkezett mind a nagyüzemi mind a kisüzemi gazdaságokban, 1972-ben mélypontot jelentett szarvasmarha-állományunkban. Éppen ezért a megyei intézkedések elsődlegesen a csökkenés mértékét kívánták enyhíteni. Az eredmény már 1973-ban érzékelhető volt: Az év végi szarvasmarha-állomány 120 000. A létszám alapján megyénk országosan az 5.-6. helyet foglalta cl. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a szarvasmarha-állomány mindössze három megyében csökkent, köziiliik is legnagyobb mértékben Békés megyében.) Országosan az állomány 2%-kal nőtt. Megyénk termőhelyi adottsága - a nagy abraktakarmány-termesztés nagymértékben kedvez a sertéstenyésztés fejlődésének. Sertésállományunk pl. 1972höz képest 1973-ban 21%-kal nőtt. Növekvő tendenciájában jelentős szerepet vállaltak a háztáji és kisegítő gazdaságok. E tevékenységük a könnyebb munkavégzés, a kisebb lekötöttség, a biztonságosabb és arányában is nagyobb jövedelem révén - egyéb más okok mellett - a szarvasmarha-tenyésztés csökkenéséhez vezetett. Ugyancsak jelentős, a csökkenés tendenciáját meghatározó tényező a tchéntartók elöregedése, az egyre gyorsabban végbemenő urbanizációs folyamat. Differenciálja továbbá a háztáji állattartást a takarmánytermcsztés lehetősége is. Addig, amíg a sertéstartáshoz szükséges takarmányok a háztáji területeken általában mcgtermelhetők, a szarvasmarha-takarmányok egy része azonban csak a közös gazdaságokban állítható elő. Ezek a tényezők összességükben eredményezték, hogy me43