Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

b) A vizsgált központokkal szemben a városnak női népességből van jelentősebb vesztesége, a megye városaiból és községeiből pedig többnyire férfi lakosságot nyer. c) A központokkal szemben Békéscsaba magasabban kvalifikált népességet veszít, mint saját megyéjéből hasonlót nyer. A központok nyeresége nem csupán az elvándorlók kedvezőbb összetételében adódik. A magasabb végzettséggel rendelkező elvándorlók száma többszöröse a bevándorlókénak. Bár Budapest esetében látszólag nem túl magas ez az érték, ha figyelembe vesszük, hogy a felsőfokú oktatási intézménnyel nem rendelkező Békéscsabáról vándorolnak többségükben az ilyen jellegű intézményekben bővelkedő főváros felé a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, már sokkal inkább érzékelhető a probléma súlya. Békéscsabának tehát a migrációval kapcsolatosan nemcsak mennyiségi, hanem minőségi vesztesége is van a vizsgált központokkal szemben. Nemcsak azáltal kerül hátrányos helyzetbe, hogy az elvándorlók a beköltözők számának többszörösét érik el. Összetételét tekintve is „értékesebb" népességet veszít ezekkel a központokkal szemben. Békés megye városaival és községeivel azonban struktúráját tekintve éppen fordított, Békéscsaba szempontjából kedvező ez a migrációs kapcsolat, amit a városnak a megyében betöltött szerepe indokolttá is tesz. 4.4. A Békéscsabával kapcsolatos migrációs vizsgálat eredményeinek összegzése A vizsgálatok eredményei alapján a Békéscsabát érintő migrációs folyamatot a következők jellemzik: a) az országost meghaladó, növekvő mobilitás; b) a város növekvő népességkoncentráló szerepe; c) a lakosság kormegoszlását javító hatása; d) a nők nagyobb mobilitása; e) a vándorlási különbözet férfi többlete; f) a lakosság iskolai végzettség szerinti megoszlását javító hatás; g) a fizikai dolgozók magas, a szellemi foglalkozásúak alacsony koncentrálása; h) Békés megye magas részesedése a vándorlásból: i) a többi központi szerepkörű településsel szembeni mennyiségi és minőségi vándorlási veszteség; j) az ország megyéinek és gazdasági-tervezési körzeteinek nagy részével szembeni vándorlási vesztesége; k) nagyarányú mennyiségi és minőségi vándorlási nyereség Békés megyében; l) az előbbi gyengébb érvényesülése a megye városaival szemben. A speciális vonásokból kiderülően a megye migrációs folyamatában legfontosabb pozíciót betöltő Békéscsaba országosan meglehetősen szerény szerepet játszik. Mai funkciója leginkább a gyűjtő-szelektáló-továbbító szerepkörrel jellemezhető. 353