Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

Az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióban kijelölt, központi funkciókkal rendelkező települések a városok csaknem mindegyikét magukban foglalják. Hasonlóan tehát a városokhoz ezek és Békéscsaba közti vándorlás egyenlege is negatív (-357), a többi településsel szemben pedig viszonylag nagy tömeget (739 fő) nyert a megyeszékhely. A központi településekkel szembeni vándorlási veszteség azonban a vizsgált időszak végére nagyobb mértékben lecsökkent, mint a városok esetében. Ez annak tulajdonítható, hogy a városi ranggal nem rendelkező központok többségével szemben Békéscsaba vándorlási egyenlege kedvezőbb. Jó példa erre Békés megye nem városi rangú központjainak ilyen jellegű szerepe (9. ábra). Ezek a differenciák is indokolják, hogy megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja a központok hierarchikus szintje a migrációs folyamat nagyságát. A központok hierarchikus fokozata közül egyedül a legalacsonyabb, a részleges középfokú központok esetébenjött létre a városnak pozitív vándorlási egyenlege, a többi esetben a hierarchikus fokozat növekedésével nő a vándorlási veszteség is. Ez a 11. ábrán évi bontásban látható. A felsőfokú központnak kijelölt Békéscsaba tehát a nála alacsonyabb hierarchikus szinten álló részleges felsőfokú- és középfokú központokkal szemben is vesztett népességéből (összesen 36 ill. 20 főt) a vizsgált öt év során. Az említett központokra azonban mindez csak általánosságban érvényes. A települések hierarchikus fokozata annyiban hat csupán a vándorlási folyamatra, amennyiben összefüggésben, illetve összhangban van a településnagysággal, a központi funkciók szintjével, jellegével, a népgazdaságban betöltött szereppel, a kommunális ellátottsággal, stb. A migrációs folyamat alakulását befolyásolja a települések területi elhelyezkedése, sőt sok esetben a családi viszonyok, emberi kapcsolatok alakulása is. Összhangban az elmondottakkal Békéscsaba a Békés megyeieken kívül számos alföldi központtal szemben pozitív vándorlási egyenleggel rendelkezik (9., 10. ábra). 4.3.3. Területi-strukturális elemzés A vándorlók összetételére vonatkozó vizsgálatok, amelyeket a Békéscsabát érintő migráció általános jellegzetességeinek feltárásakor elvégeztünk, településszintre bontva is megoldhatók. Ennek alapján elvégeztük Békéscsaba és a hasonló vagy nála magasabb hierarchikus szintet képviselő települések, továbbá a Békés megyei városok ill. községek és a megyeszékhely közötti migrációs kapcsolat komplex strukturális analízisét. A 12. ábra a Békéscsabáról cl- és a Békéscsabára vándorlás arányait mutatja az egyes településkategóriáknak megfelelően. Feltüntettük ezen kívül a vándorlás struktúráját is. így lehetőség nyílik a megyeszékhely és az egyes településcsoportok közti vándorlás mennyiségi és egyben szerkezeti vonatkozásainak elemzésére is. Az ezzel kapcsolatos főbb észrevételek a következők: a) Békéscsaba felsőfokú vagy annál magasabb hierarchiaszinten elhelyezkedő központokkal szemben mennyiségileg is összetételét tekintve is fiatalabb népességet veszít, a megye településeiből pedig hasonlót nyer. 351