Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)

8. ábra A Békéscsabát érintő vándorlás alakulása megyénként i = a Békéscsabára költözés; 2= Békéscsabáról való költözés (Az egyes körök területe arányos az illető megyék „vándorlási részesedésével") Békésen kívül mindössze Szolnok és Hajdú-Bihar megyével szemben pozitív Békéscsaba vándorlási egyenlege, bár - különösen az utóbbi esetben - ez is elenyészően kicsi (8. ábra). Feltűnően nagy tömegű a Pest megyével szembeni veszteség, ami Budapest „szívó hatásának" tulajdonítható. Megfigyelhető az iparosodottabb megyék vonzása, de a távolságnak is jelentős befolyásoló szerepe van a vándorlás nagyságának területi alakulásában. A vándorlási veszteségnek a migráció volumenéhez viszonyított aránya különösen Komárom, Pest, Vas, Zala, Somogy és Baranya megyéknél magas. Ezekbe a megyékbe elvándorlók száma több mint kétszerese az onnan Békéscsabára költözőkének. A Békéscsabát érintő migráció gazdasági-tervezési körzetek szerinti megoszlását vizsgálva a megyék szerinti elemzéshez hasonló megállapítások tehetők. A városnak a hat gazdasági-tervezési körzet közül néggyel (központi, észak- és dél-dunántúli, északmagyarországi) szemben vándorlási vesztesége van (4. táblázat). Különösen magas ez az érték a Pest megyével azonos központi körzet esetében. Elenyészően kicsi a város nyeresége az észak-alföldi körzettel kapcsolatban, s a Dél-Alföldről származó, nagy mennyiségű - és egyre növekvő - vándorlási többlete is csupán a Békés megyéből bevándorlók számának tulajdonítható. A körzethez tartozó másik két megyével szemben néhány fős veszteség mutatkozik. 347