Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)
1976 / 3-4. szám - TANULMÁNYOK - Tánczos-Szabó László-Tóth József: A Békéscsabával kapcsolatos migrációs folyamat területi-strukturális jellegzetességei (1969-1973)
megnőtt a népesség mobilitása, meggyorsult az urbanizáció, a lalkosság inter- és intraregionális migrációja korábban nem tapasztalt méreteket öltött. A folyamat jelentősége a kutatást is orientálta és számos értékes, elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt időtálló publikációt eredményezett. Budapest - történeti-gazdasági fejlődésünk sajátosságai következtében - különleges helyet foglal el a magyar településrendszerben és területi munkamegosztásban. Az elmúlt évtizedekben - az arányokat, de főleg a volument tekintve - a migrációs folyamatban is kiemelkedő szerepet játszott, mint a hazai népesség legfőbb koncentrálódási góca. Természetes, hogy a migrációkutatások jelentős része a fővárosra irányul, (pl. Pesti L. 196g., Kuruc A. 1971., V. Tajti E. 1971) A regionális vizsgálatok Budapesten kívül főleg a dinamikusan fejlődő vidéki nagyvárosokra koncentrálódtak. Ezek eredményeit a migráció területi specifikumainak feltárására irányuló törekvés mértéke differenciálja (Kolta J. ig68., Tóth J. - Krajkó Gy. - Pénzes I. 1969., Cscpes J. 1974.) Az országos migrációs folyamat egészét, különböző oldalról törénő megközelítéssel, többen vizsgálták. Eredményeik a migráció volumenének, tendenciáinak és területi vonatkozásainak szempontjából alapvetőek, a regionális vizsgálatok számára öszszevetési bázist jelentenek (Sárfalvi B. 1964., Compton, P. 1968., V. Tajti E. 1972., Tóth J. 1973., Szauter E. 1974.). A migrációs folyamattal összefüggő, de sajátos problematikája miatt mégis elkülönülő ingavándor-forgalomnak gazdag, külön szakirodalma van. Ebből csak az általunk kutatási példának választott városra irányuló tanulmányra utalunk (Dövényi Z. - Simon I. ig74-). Az érintett - és a többi, helyhiány miatt fel nem sorolt - tanulmányok között nem található olyan, mely a migrációs folyamat részletes strukturális vagy területi elemzésével, illetve komplex strukturális-területi analízisével foglalkozna. Ennek alapvető oka a folyamatot regisztráló statisztikai adatok nem kielégítő részletezettsége. Hazánk népességének területi mobilitása, bár ma is nagyobb a két világháború közötti időszakra jellemző szintnél, az ötvenes évektől kezdve fokozatosan csökken. Az állandó vándorlások több mint másfél évtizedes (1955-1971) idősorából számított exponenciális trend évi 2%-os csökkenést mutat. Hasonló a helyzet az ideiglenes vándorlások esetében is (Szauter E. ig74-). A hazánkéval csaknem megegyező trendek érvényesülnek a többi európai szocialista országban is (Pivovarov, Ju. L. 1972.). A területi mobilitás globális trendje azonban elfed néhány specifikumot. Ezek közül három különösen fontos: a) A területi mobilitás intenzitásának csillapodásával fokozatosan megváltozik az inter- és intraregionális migráció aránya az utóbbi javára. A megyén belüli költözések aránya pl. 1968-1971 között országosan 3,2%-kal nőtt (Szauter E. 1974-)b) A migráció volumene, iránya és arányai szorosan összefüggenek a települések szerepkörével, hierarchikus szintjeivel. A hierarchikus szint növekedésével a vándorlási különbözet jelentősége egyre nagyobb a népesedésben (Tóth J. 1973.). 335