Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - HÍREK

«TEEN Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferencia Békéscsabán Jelentős esemény színhelye volt Békéscsaba 1975. október 28-3 i-ig. Itt rendezték meg az e nemben úttörő jellegű és kezdeménye­zésű Nemzetközi Néprajzi Nemzetiségkutató Konferenciát. A nagy érdeklődés tanúsította, hogy nemcsak az újdonság, hanem e témakör­ben rejlő és élő tudományos és közművelő­dési igények is jelentősek, s hatásuk túllépett a néprajzi kereteken. A konferencia a nemzetiségi néprajz alap­vető és gyakorlati kérdéseit tárgyalta. Többek között vizsgálta azt a kérdést, hogy az egyes nemzetiségi csoportoknál milyen szinten őr­ződnek meg a népi kulturális archaizmusok, és milyen a népi kultúra szerepe a közművelő­désben. Előadások hangzottak el a nemzetisé­gek körében végzett interetnikus kutatásokról is, valamint szó volt konkrét kutatási eredmé­nyekről is. A konferenciát a Magyar Néprajzi Társa­ság, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Néprajzi Választmánya és Békés megyei Szer­vezete, a Békés megyei és a Békéscsabai Vá­rosi Tanács Művelődésügyi Osztálya, vala­mint a Békés megyei Múzeumi Szervezet ren­dezte. A konferencián közel hetven külföldi kutató vett részt, a magyar részvevőkkel együtt a konferencia létszáma megközelítette a százötvenet. Legtöbben a szocialista álla­mokból jöttek (Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, Lengyelország, Német Demokrati­kus Köztársaság, Jugoszlávia), nagyobb szám­ban képviseltették magukat az osztrákok, s ér­keztek Dániából és Német Szövetségi Köztár­saságból is. A konferenciát Nagy János, a Békés megyei Tanács elnökhelyettese és Araczki János, a Bé­késcsabai Városi Tanács elnöke üdvözölte, s Ortutay Gyula akadémikus, a Magyar Nép­rajzi társaság és a TIT elnöke nyitotta meg. Bevezető előadást tartott Balassa Iván A nemzetiségek néprajzi kutatásának elvi és módszertani kérdései, Kővágó László A népi kultúra szerepe a magyarországi nemzetiségek közművelődésében és Kósa László A magyar­országi nemzetiségek néprajzi kutatásának újabb eredményei címmel. A külföldi vendégek közül előadást tartot­tak: Ljubomir Dukov, Lilia Peneva-Vincze (Bulgária), Bohuslav Benes,Ján Botík,Ján Si­rácky, Szanyi Mária, A. Nagy László, Végh László, Michal Markus, Magda Pariková, Sona Kovacevicová (Csehszlovákia), Jadwiga Kucharska (Lengyelország), Hans Nowusch, Hans Jürgen Moltrecht, Kurt Pietsch, Sieg­mund Musiat, Lotar Balke (NDK), N. N. Gracianszkaja, V. N. Vaszilov (Szovjetunió), Hajós Ferenc, Pastyik István, Tót Ferenc, Slo­bodan Pesic (Jugoszlávia), Bert Pctrei, Gaál Károly, Maria Kundegraber (Ausztria), Ge­orge NeHemann (Dánia), Ingeborg Weber­Kellermann (NSZK). A magyar néprajz jeles kutatói közül elő­adást tartott Gunda Béla, Horváth Iván, Man­herz Károly, Boross Marietta, Manga János, Käfer István, Kálmánfi Béla. A Békés megyei kutatók közül Tábori György A Békés megyei (magyar, szlovák, román) ködmönök, Mester György Farsangi népszokások Eleken, Koppány János Néprajzi értékek mentése a tótkomlósi szlovákok kö­zött és Krupa András A magyarsággal való 295

Next

/
Thumbnails
Contents