Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bánkúti Imre: Gyula kuruc ostroma (Iratok 1705. május-július)

Méltoságos Fejedelem, nekem nagy jo Kegyelmes Uram. Szolgám által alázatossan irot levelemre tött méltóságos válaszát s kegyelmes resolutióját Nagyságodnak szokot alázatossággal vettem. Valamint Nagyságod kegyelmesen elöbenyi levelére méltóztatik relegálni /utalniJ, az munitioval küldőt tisztre bizván az dolgot; az menyi számú bomba mégh volt, alkalmasint bombarderoztattam, kinek effcctussát [eredményét] Nagyságod jámbor szolgája szemmel látván, referálhattja. Az éjei penigh tüzes laptákat hányattatván, csak egy sem suffragalt [jutott célba], de ámbár bement volna, semmi haszon benne, mert ottan tüz kárt nem tesz. Bomba penigh Kegyelmes Uram mindöszve sem volt töb jonel, eddigh régen oda volna, de látván haszontalan vesztegetését, nem hányattam. Mostani mester érkezvén, négyet azonnal vetet, egy sem ment be, hanem akor estve magam menvén be, vettettem be hármot, mindenek be esset, de nem gondolt velle, másnap megent vetet az mester no. 5. Egy sem ment be, hanem tegnap ujobban vetet no. 2, annak egyike ment be, mégh vagyon circiter no. 9, azzal nem sokáigh bombarderoztathatom. Az minemű kötőt bombákat és egyéb tüzes szerszámokat hozot penigh mostan magával, mind haszontalan, mert mosár nincsen hozzá való, akár aval, akár a nélkül s ezekre nézve én az mina [akna] ásást mind eddigh continuáltam [Jolytattam] s már ez faltul négy singnyire ha vadnak föld alat, az mina szép száraz, maga az mester is volt benne. Én azt azért javallottam, hogy másként semmi elégséges provisio nem levén, semmit neki nem tehetni, már majd 12 mása por oda vagyon, semmi haszna, az mina penig anyi porral azon oldalát, hajó mestere volna, fenékel fel fordítaná. De már Nagyságod hire nélkül én ahoz nem merek fogni, mert az kétséges levén, együtt az por oda lenne és semmiben menne s én okoztatnám. Minden bomba két három nap alat elfogy, Szolnokban egy csép sincsen, anyival inkáb nem lágyul az cllenségh, mégh penig csak jo szót sem adot, és igy ha porral való vetéshez nem bizhatom, minden munka haszontalan leszen s itten kell hadnom, valamint az német hogy ide hadta volt. Hadat penigh itten, Kegyelmes Uram, ha hagyhatna is az ember, haszontalanság, mert anyit nem hagyhatni, az ki az ellenséggel biijon, ha keveset hagy penigh, kivül is, belül is ellenségh, azon kivül az éhségh. Köszönöm, ha két hétigh ben marad. Bizony, ha magyar lött volna, eddigh ebbiil is kiugrót volna. Arad ellen való operatiot Kegyelmes Uram, én eddigh is nem halasztottam volna, de az erdélyi had mégh ma is odaveszet, csak evei hoszabb operatiot Arad alat nem teszek, söt ha az ide jön is, lovas levén, semmit nem cr. Nagy levén az Maros, mégh az várigh és rácz várcsigh három hidon kell által menni, mindenüt sáncz és áldgyuk, kivül az mezőn penigh akár táborostul, akár húsz katona nyargalódezék, mindegy, ottan semmit nem operál s nem nyer. Nekem volna gyönyörűségem, ha operatiot tehetnék és hazámnak szolgálhatnék, de illy rövid tidö alat illy fogyatkozásokkal nincs haszna, e tudva job lött volna cl sem kezdeni, mint haszontalan enyi költséget tenni s félben hadni, kivel csak az szarva nevekedik az ellenségnek. Ha most Nagyságod ezen had nélkül cl lehetet volna s mégh valami gyaloggal augeálhattuk [szaporíthattuk] volna, Andrási uram Tott Váradgya felöl s én innét continuálván az operatiot [Jolytati'án a hadműveletet], az allat a vizek is szállottanak volna, hiszem Istent, nyaka szakat volna ezen ellenségnek. De ha igy félben marad, Nagyságod elöt bizonyossan Írhatom, ezen földtiil bucsut vegyünk, mert bizony ha szintén most valamit tagit is által ugordván az török földgyére, nem ér két holnapot, oda lesz Dcbreczen és az hajdú városok és az Sár Rétye mellyéke. Az váradi bloquada is megh nem állya, sött ha ez az corpus [sereg] egészlen elmegyen Nagyságod kegyelmes 'múmatioja [meghagyása] szerént, bár csak az váradi ellenségh miá subsistálhasson [helytállhasson]. 266