Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Beszámoló a vitáról (Sz. F.)

hangvétele, a híranyag a napilapokra emlékeztessen. A további tervekhez szólva kifejtette: Nem szabad elfeledkezni a múlt tárgyi emlékeiről sem (műemlékek stb.), az életforma változásának ábrázolásáról, szükségesek a kultúrszociológiai dolgozatok, a nyitott várospolitika szellemében fogant írások. Dr. Horváth Ferenc, a Vasi Szemle felelős szerkesztője, a Vas megyei Levéltár igazgatója, a dunántúli megye jugoszláv és osztrák tudományos és kulturális kapcsolataiból adódó feladatok sokrétűségét éreztette először a Vasi Szemle munkájáról szólva. A jelen és a jövő problémáival éppúgy foglalkoznak, mint területük gazdag múltjával. (Ez utóbbival a tízkötetes megyetörténetet készítik elő.) A szerkesztés során minden számért külön meg kell harcolni - mondotta éppen ez a szép a munkában. Az évfordulókhoz kapcsolódó számok erényeinek elismerése mellett kifejtette, hogy a jubileumok nem mindig adnak elég feszítőerőt a tartalomban, jobbnak látszik a folyamatosanjelentkező problémák alapos körüljárása tanulmányok formájában. Vas megyében az Őrség kínál ilyen kérdéseket többek között. Dr. Balassa Iván, az Ethnographia szerkesztő bizottságának elnöke, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgató-helyettese kiemelte, hogy a Békési Elet tíz év alatt adott öt és félezer oldala, meg a megyében megjelent monográfiák és más kiadványok legalább hasonló terjedelme révén Békés megye igen gazdag és részletes, tudományosan használható irodalommal rendelkezik. 15-20 év alatt a szemlélet az országnak ezen a részén nagyot fejlődött, Békés megye valamikor igen hátul kullogott a jó kiadványok dolgában, voltak országos feltűnést keltő kisiklások is. A propaganda feladatait fontosnak vélve közölte, hogy az UNESCO megbízásából megjelenő néprajzi bibliográfiában a hazai vidéki folyóiratok közül a Békési Elet szerepel legtöbbször. Szólt arról, hogy eleve helytelen a mai és a régi témák éles különválasztása, mert a valóság nem válik el mereven. A hangsúlyt a mai kérdésekre kell tenni, de minden esetben meg kell mutatni azok történeti gyökereit, előzményeit. Javasolta a napjainkat megörökítő dokumentációs leírások közlését. Oláh Józsefnc, a Megyei Pártbizottság munkatársa hozzászólását a vitabeszámoló előtt közöljük. Dr. Verseghy György, a Kulturális Minisztérium főosztályvezető-helyettese, örömmel állapította meg, hogy a folyóiratok milyen aggódó, baráti, segítőkész figyelemmel vannak egymás iránt. így alakulhatott ki a vidéki orgánumok körüli jó légkör, így vívták ki az elismerést. A főhatóság nevében szükségesnek látta e fórumok jobb országos gondozását. Szót emelt a tematikailag nyitott folyóirat koncepciója mellett. Helyeselte a Békés megyei pártbizottság részéről kifejtett programot, javasolta a Békési Élet szerzőgárdájának bővítését, különösen a fiatal értelmiségiek köréből, az erősebb helyhezkötés végett is. A tehetségfelkutató, bábáskodó műhelymunka fontosságát külön is hangoztatta. Dr. Köteles Lajos, a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának főelőadója, bevezetőben hangoztatta: A Békési Elet állandóságának legfőbb oka az elmúlt évek társadalmi változásaiban, a közművelődés szerepének erősödésében van. Kulcskérdés, hogy a folyóirat mennyiben tud részt venni a társadalmi és közművelődési feladatokban, mennyire tudja követni a szükséges minőségi változásokat. Békés megyében, ahol a közművelődés más területeknél is nagyobb szerepre hivatott, a tudományszer232