Békési Élet, 1976 (11. évfolyam)

1976 / 2. szám - A BÉKÉSI ÉLET EGY ÉVTIZEDE - Szabó Ferenc: A tízéves Békési Élet

Békési Élet a helyismeretben többnyire a történeti megközelítést nyújtja, lehetőleg az élő problémákhoz kapcsolódva. Ilyen értelemben fejlődött. Úgy véljük, hogy ezt a kialakult arculatot megtartva kell erősítenünk a jövőben az aktuális társadalmi és gazdasági kérdésekhez való tudományos kapcsolódást, s szaporítanunk a természettudományi közléseket is. Minden tudományterület azonos mélységű átfogása ugyanakkor nem feladatunk. Fontosnak tartjuk a közművelődési tanulmányok, ismertetések terjedelmi részesedésének bizonyos mértékű növelését, a beszámoló jellegű írások helyett a tényfeltáró és elemző dolgozatok gyarapítását. Lehetőségeinket jelentős mértékben behatárolja a nyomdai átfutás 5-6 hónapja. Nincs módunk arra, hogy gyorsan reagáljunk. Nem tudunk pl. friss kiállításismertetőket adni. Ebben a tekintetben is a megyei napilap szerepére kell utalnunk. ••• A Békési Elet szerzőinek köréről, szerzőgárdájáról szólva a folyóirat szervező és publikációs fórum szerepéből kell kiindulnunk. A szakmai és szervezési társadalmi bázist a meginduláskor és ma is elsősorban a TIT keretei nyújtják. Olyan szellemi műhellyé válni, mint a Vasi Szemle, mi még csak kisebb részben tudtunk, de egyfajta regionális jelentőségű összefogó szerepet - az említett négy kiemelkedő témakörben - már most is betöltiink. Szerzőgárdánk, mint más orgánumoké is, állandó vagy igen gyakran szereplő törzsgárdából (ennek létszáma az első években 15-20 főre, ma 30-35 főre terjed) és az alkalmi szerzők népes mezőnyéből (10 év alatt mintegy 200-250 fő) áll. Állandó szerzőinknek, köztük szerkesztő bizottságunk tagjainak, alapvető szerepük van abban, mire vagyunk képesek. E törzsgárda - néhány személyt kivéve - itt él a megyében, s bár zömmel a társadalomtudományokat képviseli, tagjai között találjuk az agrár-, az orvosi, a műszaki, a földrajzi tudományok szakembereit is. A törzsgárdához állnak közel legalább további 30-40-cn, köztük innen elszármazott vagy az Alföldnek ezzel a részével szívesen foglalkozó szerzők. Remélhető, hogy az állandó vagy gyakran szereplő munkatársak körét, akik az előttünk álló feladatok elvégzésébe tervszerűen és közvetlenül bekapcsolhatók, a már jelzett irányokban a következő években szélesíteni tudjuk. A profiladó szerzőgárda eddig sem volt zárt, változatlan együttes, megfelelő arányú, állandó bővülés és bizonyos mértékű cserélődés jellemezte. A szélesítés elsősorban a szervező munka, részben a terjedelmi adottságok függvénye, még inkább szükséges azonban hozzá a megye szellemi életének továbbfejlődése. A legjobb utánpótlást az alkalmi szerzők csoportja adja. Ez a gárda élesen két részre válik: egyik - a kisebb - része gyakorlott, gyakran nem itt élő szerzőké, akiknek rólunk szóló, fontos mondanivalójuk van. Ezekkel kevésbé akad gondja a szerkesztőségnek. Az alkalmi munkatársak tömege a Békési Elet számára nagyon fontos és szívesen végzett szerzőnevelési feladatokat ad. Nem elsősorban a mi dolgunk - lehetőségeink alig vannak rá -, hogy bárkit kutatásra tanítsunk. De az a mi rendeltetésünkhöz tartozik, hogy a pályájuk kezdetén álló szerzőknek a megformálás, a kifejezés, a mondanivaló rendszerezése tekintetében türelmes és módszeres segítséget nyújtsunk. Természetesen azoknak, akik ezt el is fogadják, s nem hiszik legelső írásukról, hogy az abszo225